Ez a rohadt hipochondria | Ráktalicska
dec 07

Na ő beadhatná a vakcinát, kár hogy 2D-s kicsit :)Komolyan mondom hülye vagyok. Ma – hétfő lévén – alapból nem vagyok túl jó formában (ugye a 4 óra alvás, és a hasonló finomságok kicsit tönkre szoktak vágni ezen a napon, de nem szeretném ma is ezt boncolgatni, mert lassan illendő lenne indítanom egy hetfoihiszti.raktalicska.hu című aloldalt :)), de most az is rátesz egy lapáttal, hogy most éppen beképzeltem magamnak, hogy influenzás vagyok. Persze nem volt nehéz, mivel egész nap a zsír új (‘Mitulát báti hotta’) szőrmebéléses melegítőmben villogtam (amire Jezy barátom csak annyit mondott, hogy ‘nem rossz, csak kicsit stricis’), úgyhogy persze hogy izzadok, meg iszonyatosan melegem van. Nem, nem vagyok lázas, dehogyis! De mi van ha mégis??! Szóval kellemesen eltépelődök az élet igazságtalanságán (mivel mindig elkapok minden szart, naná, bezzeg az iksz, meg az ipszilon sose), és már készülök lelkiekben az egyhetes izzadós-rémálmodós-szarközérzetes-hidegrázós-izomfájós tortúrára, amely nélkül az ember nem tudná értékelni az egészséget. Persze – gyakorló hipochonderként – nagyjából sejtem, hogy jelenleg semmi jele nincs annak, hogy beteg lennék, a fáradtság, és nyúzottság is a kialvatlanság számlájára írható, míg az izzadás pedig a már említett stricipulcsiéra, de akkor is bennem bújkál a kétség, hogy mi van ha mégis elkaptam? Erről persze a rohadt média is tehet, mivel az ember nem hallgathat meg egy rohadt hírblokkot a rádióban anélkül, hogy ne halljon halott kismamákról, és agygyulladásos(!) kisgyerekekről, akiket egytől egyig a szóban forgó vírus támadott meg. Hihetetlen az egész felhajtás, és az a szomorú helyzet állt elő a sajtóorgánumokkal kapcsolatban, mint Aiszóposz tanmeséjében* a pásztorral a falubeliek: annyiszor csinált már pánikot csak a hecc kedvéért, hogy az ember már akkor se hisz neki, amikor tényleg kéne. Honnan kéne tudnom nekem, hogy most nem csak a szokásos példány/nézőszám növelő médiafelhajtásról van szó, és tényleg komoly baj van? Már megint nem talál az ember támpontot, hiába is szeretne, egymásnak ellentmondó információk között állva totál összezavarodva pedig nehéz értelmes döntést hozni: egyik oldalról pánikkeltés zajlik, míg a másik oldalról azt az információt kapjuk, hogy:

A megbetegedés általában az influenza szokásos tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul.

(forrás pdf-ben)

Na most akkor az intenzíven fekvő a vírus elkapását megelőzően elvileg makkegészséges emberekről szóló rémhírek, vagy az ÁNTSZ közleménye a mérvadó? Ésszerűen dönteni szinte lehetetlen… Oltatni meg – ha nem muszáj – nem akarom magam, mert hátha tényleg csak egy bolhából csinált elefánttal állunk szemben, és nem szívesen böketném magam feleslegesen valami szerrel, amivel kapcsolatban azt nyilatkozta az Omninvest ügyvezető igazgatója, hogy „Az oltóanyag hibája miatt esetlegesen jelentkező mellékhatásokért a gyártót terheli a felelősség, a kártérítésre pedig a cég saját tőkéje és felelősségbiztosítása jelenti a garanciát”. Hmm… de jó is annak, aki esetleg lebénul miatta, legalább van kitől pénzt követelnie! Tudom persze, hogy ez a verzió mégiscsak jobb, mintha valóban az állítólagos ciprusi offshore cégen kéne megpróbálni behajtani a kártérítést, de az a rémisztő, hogy ez a téma egyáltalán felmerülhetett!

Ilyen gondolatok kavarognak most a fejemben. Nagyon melegem van, szar a hangulatom, és egész hétvégén egy beteggel voltam egy lakásban, szóval most éppen azon görcsölök, hogy ne legyek rosszul szerdáig (csütörtökig max), mert az azt jelentené, hogy megúsztam a lappangási idő leteltét, és feleslegesen hülyítem magam az egésszel. Ha netán mégis legyűrné a – vélt vagy valós – vírus a vasszervezetemet, akkor max a hét további részét blogolás helyett kellemes ágybanhaldoklással fogom tölteni (pedig ágyban párnák közt nem meghalni szeretek, hanem… :)), de legalább elmondhatom, hogy nekem volt igazam!

* Egy pásztor kihajtotta nyáját a faluból távolabbra, és a következő tréfával töltötte az időt: hangosan kiáltozva segítségül hívta a falusiakat, mímelve, hogy farkasok támadtak a juhokra. Kétszer-háromszor meg is ijedtek a falusiak, és előrohantak, de aztán nevetve távoztak. Végül azonban történetesen tényleg megjelent a farkas, és nekiesett a nyájnak. A pásztor segítségért kiáltott, de a többiek azt hitték, hogy szokása szerint csak tréfál, és nem sokat törődtek vele. Így aztán elpusztult minden juha.
A mese bizonyítja, hogy ezt nyerik a hazudozók: akkor sem hisznek nekik, ha igazat mondanak.
Ez jó, megosztom!
    

    7 hozzászólás to “Ez a rohadt hipochondria”

    1. Tsyga szerint:

      Egy citrom 50 Ft-ba kerül kb. Azt 2-3 napig eheted. Marha sok C-vitamin, és így olcsó. (ne forró teába tedd, mert akkor elfől a C egy része…) Mellé mehet a forró tea, naponta.

      Ha még mozogsz is valamit, akkor király vagy már. Semmi komolyra ne gondolj: esténként az albiban csinálsz annyit fekvőtámaszt amennyit bírsz. Ha 2-t, akkor annyit. Holnap is… Harmadik nap 2 már simán megy… Utána emeld… 3… 4… 5… Ha elfáradsz az nem baj, de mozgatod az izmaid, ezzel a sejtekben serkented az égést, a kis mitokondriumok oxidálnak ezerrel… Szóval egy vírus nem tudja olyan könnyen elpusztítani, mert el lesz foglalva a melójával…

      Fogadd meg. Az influenzának a Cvitamin, meg a forró italok az ellenfelei. (ld.: Cold Rex Hot Rem, Aspirin C Plus…) Szóval citrom+meleg tea. 🙂

    2. Tsyga szerint:

      Ja, a citromot héjjastul… Komolyan… Én általában tisztán elrágok egy vastagabb citromkarikát/nap. Többször éreztem már mostanában,hogy kerülget valami (torokfájás, rossz közérzet) de ezzel a módszerrel sikerült elhessegetni. És olcsóbb, mint a gyógyszer, természetesebb, jobb…

    3. ezüstnyír szerint:

      Ha meghalsz, felélesztelek és én foglak megölni. Ki fogja vinni a blogot tovább? Amúgy meg torokfájásra és egyéb ilyen pitiáner influenzára ott a jó öreg népi gyógymód. Tsyga hozzászólását kiegészítve, a jól bevált szar ízű hagymatea. Ebből lenyomsz egyszerre fél litert, betakarózol, izzadsz egy pár órát(mondjuk 3-t) és semmi bajod utána. Torokfájást vagy lázas betegségeimet én így gyógyítottam meg rövid idő alatt. Szakközépből nem lehetett hiányozni. Akkor ki piszkált volna engem nap, mint nap, ha hiányzok? 🙂
      Elkészítése: tégy fel egy fél liter vizet, majd a forrásban lévő vízbe bedobod a vöröshagymának a barna héját (nem a hagymát, az kell a zsíros kenyérre :), habár arra inkább lilát teszek. Akkor a pörköltbe, vagy bármibe amibe kell ez az érték.), köv. lépés letakarod és hagyod állni 10 percig. Jó fekete színű keserű lötyit kapsz. Ízesíted mézzel és kis citromlével a hagymalevelek eltávolítása után. És végül legyűröd az undort az íze miatt és megiszod. Utána jól felöltözöl és pihenéssel töltöd az időt a trauma után. 😀

    4. ezüstnyír szerint:

      a gyilkolást nem gondoltam komolyan, majd viszek vmi virágot, ha az influenzától lesz párnázott lakhelyed.

    5. JonC szerint:

      köszönöm a tippeket, ha minden más tervem csődöt mond, még a végén iszok ilyen borzadályt is, amit javasolsz 🙂

    6. JonC szerint:

      bazz, megettem egy szelet citromot így, mondanom se kell, hogy inkább maradok a Tequilás fogyasztása mellett 🙂

    7. Tsyga szerint:

      Én nap, mint nap eszek ilyet. Persze, ha tequilázok akkor is héjjastul bezabálom. 🙂 Szeretem úgy. El szoktam rágni a héját, egy idő után nem érzed keserűnek. Ha csak a közepét eszed, akkor a fő vitaminforrást elhagyod… és akkor naponta megehetnél két-három citromot szerintem, hogy ugyanannyi C-t bevigyél…

      (de ha naponta iszol egy tequilát, és hozzá egy szelet citromot megeszel akkor is jó… a lényeg a citrom… 😀 )

    Kommentáld!

    
    preload preload preload