Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

Ők még mindig anarchiát szeretnének

Írta JonC Ekkor: 2009. december 21.

Az új albumuk  alapján (főleg ha a címét, és a címadó dalukat vesszük) akkor legalábbis ez a helyzet. Bizony, 2009-ben még létezik olyan zenekar, akik idestova 20 éve ezt hirdetik, és még most, a punkhullám lecsengése után jópár évvel is adnak ki albumot olyan címmel, hogy Riariaanarchia. Ez már csak azért is komikus, mert meglett 30-40 éves emberekről van szó, akik már igazán kinőhettek volna az ilyen ideológiákból, de nem az én dolgom ezt megítélni. Ők gyerekkorom nagy kedvencei, a HétköznaPICSAlódások, akik hosszas hallgatás után nemrég rukkoltak ki ezzel az elmés című lemezükkel. Pozitív, és hatalmas pirospontot érdemlő megoldás, hogy ingyen letölthetővé tették weboldalukon a teljes albumot (ezzel beállva az ingyenes zenék sorába, amik a telefonomon figyelnek, legalizálódok), de ha valakit fűt a vágy, hogy a kollekciójában tudhassa a lemezt fizikai valójában is, az megveheti 2000 HUF-ért.

Bár ez a PICSA már nem az a PICSA, akik akkor voltak, amikor süldőpankként levonatoztunk Tamás barátommal a tízéves koncert kedvéért még Pécsre is (aztán utána itthon a Klastromban lehetett menőzni, amikor megszólalt a zenegépben a koncertfelvétel, hogy mi ott voltunk :)), bár az is lehet, hogy én nőttem fel közben kicsit. Esetleg ők öregedtek meg. Fene tudja, mindenesetre ez már nem a Csegevárás – Bordélyházas punk, ami 10-12 éve volt.

Ennek ellenére vannak a lemeznek jó pillanatai is, Feri némelyik darabhoz igazán frappáns, és elgondolkoztató dalszöveget rittyentett. Mindig is ez volt a zenekar fő erőssége: a mondanivaló, és a markáns véleménynyilvánítás vitte el a hátán a gyakorta sivár, és technikailag nem elég kiforrott zenei alapot. Bízván ebben, és a régi szép idők emlékére szedtem le a 16(!) számot az oldalukról, és szerencsére nem kellett csalódnom. A zenei alap a jól megszokott, ne számítsunk semmi kiemelkedőre, viszont a szövegekre érdemes odafigyelni, bár a Dollár, Hatalom, Pornó zseniális sorait összességében nem közelítik meg.

A kezdőtétel (a címadó dal, még egyszer nem írom le ezt a bugyuta szóvicc-szerűséget) tipikusan semmitmondó punkhimnusz szeretne lenni, de nem lesz az, azt borítékolom (és nem csak azért, mert már kihalt a zenekar alól a törzsközönség). Koncentráljunk inkább a kiemelkedő pillanatokra: ilyen például a rohadt idegesítő zenei alapokkal megtámogatott, ámde kifejezetten botrányos szövegű ( “ez ám a csikló, kiköpött Lendvai Ildikó”) Rocco Siffredi, a Tomcatékkal egyetértő Szabad Tibet (amelyben ők is elítélik a kínaiak Tibet ellen irányuló aggresszióját (“szarunk az olimpiádra, hol van a Dalai Láma?”)), a Zenés diktatúra (“Szálasi és Horthy, Rákosi és Kádár a múlt ködébe vesznek, mi meg itt maradtunk árván, se kormányzónk se bölcs vezérünk, nincs felettünk senki, pedig milyen jó volt vezényszóra vágóhídra menni”), de a személyes kedvencem a lemezről az utolsó track, amely a Még élek címet viseli, és keserédes életöröm itatja át a szövegét. A legjobb ez a versszak belőle, amely Viliről, a zenekar 2006-ban autóbalesetben elhunyt tagjáról szól:

Volt egyszer egy barátom
Ez a kibaszott zene őt is a sírba vitte
Ő a sásdi gonosz Sid
A szerencsétlen végig csak ezt hitte
Szívott, piált, száguldozott
de egy éjjel felrobbant vele a járgány
Mit számít, hogy megsirattam?
Azt képzeltem halhatatlan
Végül mégis fölé került a márvány

Hja, az is adhat életörömöt, hogy az ember azért boldog, mert ő még él a haverjaival ellentétben…

Összegezve: az album jó lett, bár – szerintem – elmarad a régi Globalhéval bezárólagosan véget ért szériát alkotó lemezek színvonalától. Főleg a zenei alappal nem vagyok kibékülve: túl egysíkúra sikerült a fúvósok és a zongora szerepeltetése ellenére is. Mindezek ellenére őspicsásoknak, és gyakorló punkoknak (most komolyan: vannak még ilyenek?) kötelező darab, de a mainstream rockzenén (Muse, Tokio Hotel, Disturbed, ilyesmik) nevelkedettek kerüljék el nagy ívben!

Ez jó, megosztom!

    7 hozzászólás

    1. Sipi:

      hmm.. ez érdekes. nem is tudtam, hogy léteznek még. 🙂
      eléggé kimaradtak nálam az utóbbi 5-6 évben. aztán amikor hallottam, mi történt Vilivel, végleg feladtam a reményt, hogy valaha is újra érdemes legyen elővenni az albumjaik.
      ebbe bele kell kóstolnom, hátha van *sten 😀

      A komment időpontja: 2009 december 21st, 23:18

    2. bachterman:

      ez a faszágyú mennyire jellemző a 16-18 éves korosztályra. unalmamban én is rajzolgattam faszokat füzetbe, iskolapadra, amikből tanerő közeledtével ágyúk formálódtak. 😀
      a tokjóhotel mióta rokkzene?

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 09:18

    3. JonC:

      hmm… te faszokat rajzolgattál? érdekes, érdekes… 🙂 a tokiohotel amúgy – formailag – rockzenének minősül, mivel gitárral, dobokkal játszanak, bár tényleg kicsit suta példa volt ezeket a gyökereket felhozni 🙂

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 10:53

    4. Bobo:

      meghalgassuk eztis 😀
      A Rózsaszín Pitbull is nemrég rukkolt elő új albummal tudom ajánlani mindenkinek 😀

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 12:23

    5. Tsyga:

      Szerintem a Pittbull új album jobb lett… Ez valahogy szerintem gyenge próbálkozás.

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 14:55

    6. bachterman:

      nem folyamatosan… csak amikor láttam a superbad-et, jöttem rá, hogy abszolút csíra vagyok faszrajzolásban.
      hű, új pitbull? megyek is a downloadrecords honlapjára. 😉

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 20:11

    7. Tsyga:

      Az is letölthető ingyenesen.

      A komment időpontja: 2009 december 22nd, 22:21

    Írj kommentet!

    

    Top 5 post

    

    Érdekesség még, hogy 790 darab post, és 2661 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 2 vendég, 6 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

    Tagek