Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

A barátom, Ubul

Írta JonC Ekkor: 2010. február 9.

Az utóbbi hetekben Béla megrendítő halálának hatása alatt voltam. Gyakorta felsírtam álmomban, és a kollegáim, barátaim aggódni kezdtek értem, mivel csak árnyéka voltam önmagamnak. Szemem alatt csak gyűltek a táskák, gyakran bámultam üveges szemekkel a semmibe, és bizony a legsötétebb depresszió telepedett rám minden súlyával rám nehezedve.

Nehéz időszak volt az életemben (azt a pár poénosnak szánt postot is csak azért írtam, hogy leplezzem a világfájdalmamat, igazából vérzett a szívem), amelyet soha nem fogok elfelejteni. Béla emléke örökre belevésődött a szívembe legalább öt centi mélyen, az együtt töltött két hét soha el nem múló csodálatos időszaka volt fiatalságomnak.

Zámbó Imre is sokat segített abban, hogy újra hinni tudjak az élet szépségében. Sokat hallgattam ezt a csodálatos szerzeményét is, ami átsegített a nehezén:

Néhány hét gyász után úgy döntöttem, hogy újra bízni merek a pendrive-okban, és ma beszereztem magam mellé társnak Ubult. Ubul hűséges társamként eddig még egyszer sem hagyott cserben (ennek fényét mondjuk csökkenti a tény, hogy még ki se bontottam a csomagolásából). Sokkal szebb, mint Béla, aki – valljuk be – gyakorlatilag az ‘esztétikai atomvillanás’-kategóriát bőven kimerítette. Ubul ezzel szemben csecse színes pöttyös külsővel kápráztatott el, ráadásul még az ősei is nemesi pedigrével büszkélkedhetnek (a Kingston-família sarja ugyanis), míg szegény paraszti felmenőkkel rendelkező Béláról ez nem volt elmondható.

Nem akarok rosszat mondani a halottamról, akit eddig gyászoltam, de úgy érzem, hogy Ubul jobb társam lesz. Ezentúl együtt nézünk bizakodva egy szebb jövő felé. Már van kedvenc közös számunk is, ami tökéletesen leírja a kapcsolatunkat:

The Buttholes – Ellenségeimnek szeretettel

Végezetül íme egy kép róla, most komolyan: nem lélegzetállítóan szép? 😀

Ez jó, megosztom!

    7 hozzászólás

    1. sztiv:

      kicsit 80-as évek ezzel a pöttyös dizájnnal, disco foreva’ 😀 on and on and on on and on, noémi elesik a parketton. 😀 kétségkívűl szebb, mint béla volt (isten nyugosztalja). jól látom, hogy a méret, mint olyan, sokadlagos tényező pendrájvvásárláskor? 😀

      A komment időpontja: 2010 február 9th, 21:10

    2. JonC:

      osztom azt az elméletet, miszerint azért gyártanak mindent egyre kisebbre, hogy könnyebb legyen elhagyni, és kelljen venni újat 🙂 amúgy Ubul nem dagadt, csak a csomagolása miatt tűnik annak 🙂

      A komment időpontja: 2010 február 9th, 21:16

    3. Bobo:

      Szegény béla!még megsem vártad hogy leteljen a gyász év! 🙁

      A komment időpontja: 2010 február 10th, 08:37

    4. JonC:

      nem is tudtam hogy van olyan 😀

      A komment időpontja: 2010 február 10th, 11:47

    5. sztiv:

      jogos 🙂

      A komment időpontja: 2010 február 10th, 15:51

    6. ezüstnyír:

      Ejnye. Én csak azt nem értem mért nem női neveket használsz? Vagy így nem lesz annyira szeszélyes? És van gyász év. Csak itt minusz értékkel. 😀 Amúgy, lehet tudtam volna neked olcsóbban kéz alatt nagyobb méretűeket is szerezni. 😀 Meg javaslom vmi nagy akasztós bigyót tegyél rá. Tudod az emberek nyakában szokott lógni. Mondjuk visitor vagy rendező felíratú kártyákkal. Szóval egy olyat tegyél rá. Nekem is az van rajta. Persze fütyölős pálinka felirattal, csak a magyar kúltura miatt. 😀 Könnyebben észre veszem, ha nem a fekete szörnyeteget keresem, hanem a sárga farkát. 😀

      A komment időpontja: 2010 február 12th, 18:42

    7. JonC:

      azért használok fiúneveket, mert ezek technikai eszközök, és azok olyan fiúsak. a nyakbalógó meg valóban jó ötlet, bár így is állandóan lóg rajtam egy, mivel a céges badge-met ilyenen hordom 🙂

      A komment időpontja: 2010 február 15th, 09:38

    Írj kommentet!

    

    Top 5 post

    

    Érdekesség még, hogy 790 darab post, és 2661 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 1 vendég, 2 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

    Tagek