Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

Ez már nekem is sok kicsit…

Írta JonC Ekkor: 2010. március 9.

Alapvetően nem vagyok túl finnyás játékokkal kapcsolatban: nem zavar, ha fröcsög a vér, ömlenek a belek, szakadnak a végtagok, sőt egy jól megírt rongybaba-fizika infantilis vigyorgásra tud késztetni, amikor mondjuk egy jól irányzott gránáttól szanaszét röpködnek az ellenfelek, vagy a karóvetővel felszögezhetem felebarátaimat a falra (á’la FEAR, vagy Painkiller, ezekben a játékokban van lehetőség ilyesfajta barátkozásra is). Annak idején két játék volt, amelyek kapcsán hasonló “ez már too much”-érzés fogott el: az egyik a Soldier of Fortune volt, a másik pedig a Postal – már sokat emlegetett – második része. Ezekkel játszva néha azért elfogott az undor (főleg az utóbbi váltotta ki ezt belőlem, mert a Szerencse katonájában legalább nem voltak vörösre égett még rángatózó haldokló nők, akiknek ráadásul egy lapáttal a fejüket is lecsaphattuk, hogy ne szenvedjenek), és – bár sokadik nekifutásra, de -végigtoltam őket becsülettel.

Akik még esetleg nem találkoztak ezzel a két csodával azoknak mellékelek két egész lényegre törő videót a szóban forgó alkotásokról:

Soldier of Fortune 2:

Postal 2:

Aztán jött jópár hónap/év nyugalom… ennyire elmebeteg játék nem került a piacra, mint ezek (legalábbis én nem tudok róla), valahogy úgy tűnt, hogy a fejlesztők meghajoltak a cenzorok, és ifjúságvédők lobbija előtt (amely gyakran politikai célokat szolgált), és nem varázsoltak ilyen esztelen brutalitást a monitorra jó darabig. Ennek lehet örülni persze, de az én magánvéleményem az, hogy kellenek az ilyen játékok, mert szórakoztatóak, de: gyerekeket nem szabad hagyni játszani velük, és ugyanez igaz a mentálisan instabil retardáltakra is, akik utána kimennek az utcára élesben is kipróbálni. Az ilyenek miatt van a véresebb játékoknak ilyen negatív híre, pedig a TV-re bízott gyereknevelésnek egyenes következménye az az emberegyed, akit rossz irányba vihetnek el ezek a játékok, de akár a filmek, ideológiák, sőt könyvek is. Persze megint a régi lemez van a lejátszón: könnyebb kikiáltani valamit bűnösnek, mint beismerni a gyereknevelési kudarcot…

Visszatérve a brutális játékokra: ma olvastam a februári Gamestar-ban egy cikket az új Aliens VS Predator témakörben mozgó programról, amely illusztrációit elnézve megint ez a két oldschool játék ugrott be, mivel hasonlóan gyomorforgató jelenetek szerepeltek benne, csak épp’ a technika fejlődésének köszönhetően még élethűbben. Ha valaha látni fogok olyat (titkon azért reménykedem, hogy nem fog ez megtörténni), hogy egy embernek letépik a fejét, akkor az tényleg így fog kinézni (amúgy ezt a Predatorral játszva lehet “elkövetni”):

Nem fogom meghazudtolni magam, és nem mondom azt, hogy ilyet nem szabadna kiadni, egész egyszerűen nagyobb körültekintést igényel a felnőttek részéről egy ilyen játék: vegyük észre, hogy jópár éve elmúltak azok az idők, amikor a kölköket nyugodtan oda lehetett engedni a géphez/konzolhoz, mert a legagresszívabb játék, amibe belebotolhattak az a Doom volt a maga pixeles ellenfeleivel (amúgy a nem túl élethű grafika ellenére ez a játék is kapott hideget-meleget a brutalitása, és a sátánizmus szerepeltetése miatt).

Azért az kicsit mellbe vágott, amikor a következőket olvastam a durva jelenetek implementálásának hátteréről:

Amikor ötleteltünk a játékon, az egyik fejlesztő halkan megszólalt:

“Le szeretném tépni az emberek fejét. A gerincükkel együtt. Azt meg tudnánk csinálni?”

Ez azért uhbazmeg-kategória rendesen 🙂 Én egy ilyen beszólás után nagy ívben kerülném a kollegát, hátha kedve támad feláldozni, és a belsőségeimet elfogyasztani egy iroda közepére festett pentagramm közepén a céges karácsonyi buli után 😀

További szaftos kivégzések ezen a Youtube-linken láthatóak.

(Mellékesen: ez volt a 300. post ;))

Ez jó, megosztom!

    5 hozzászólás

    1. bachterman:

      a legviccesebb az egészben, hogy ezek a játékok (kivéve az avp3-at) eleve nem a szórakoztatásra mentek rá, hanem a shock value-ra. én is elsőnek kipróbáltam a sof-ban, hogy milyen a pixel-beleket kiontani, meg végtagokat sörétessel lecsapdosni, de ez hamar unalmassá vált. a postal2-ben a legjobb ötletnek a macska-hangtompítót tartom, ami vicces, ötletes. a többi szintén shock value, ami nem ad a játék játszhatóságához. sőt, bugos, szarul megírt a.i., tróger pályatervezés… egyszóval játszhatatlan.

      az avp3 pedig az első rész újragondolása, ami jó, mert az 1 korszalalkotó volt a három faj játszhatóságában, az engine rugalmasságában, és a hangulatban. ez már csak rókabőr, ráadásul indokolatlanul nagy gépigénnyel és bugos kóddal.

      a bigott hülyék persze ugranak minden véres rongyra, de így van ez jól. szerintem az aliens meg a predator “univerzum” része a brutalitás, épp ezért furcsán vette volna ki magát egy pg-13-as avp játék. az alien virágot ad a csúnya predatornak, aki pvc-diszkosszal csapja búrán, mert pollenallergiás. hát lol.

      A komment időpontja: 2010 március 9th, 16:13

    2. JonC:

      utolsó mondatod 😀
      amúgy a Postal2-ben nem csak a macska-hangtompító volt vicces, hanem némelyik küldetés is (menj el gyónni, szerezz autogramot Gary Coleman-től), meg az egész feelingje a sok hiba ellenére is 🙂

      A komment időpontja: 2010 március 9th, 16:26

    3. bachterman:

      a postal, mint eszme (postán sorban álláskor az előttem álló nyammogó balfaszkodókat felaprítani macsetével) sokszor nekem is bevillant már. de eddig türtőztettem magam.

      A komment időpontja: 2010 március 9th, 16:31

    4. Nfol:

      A Postal2-nek eleve úgy ültem neki, hogy tudtam (na jó, inkább reméltem), nincsen benne egy komoly bit sem. Így nézve egy borzasztóan elmebeteg görbe tükör az egész történet, az idióta tüntetőktől kezdve a vallási fanatikusokig mindenki megkapja az övön alulit, még az aberrált redneck sörfőzők is, és egészen jó játék lenne, ha nem úgy nézne ki, nem lenne olyan bugyuta minden ellenfél és nem fulladna egy idő után masszív unalomba.

      Ha nagyon akadékoskodni akarunk, akkor a falbontó játék is erőszakos, mert a golyóval szétrobbantott téglának is biztos fáj…

      A komment időpontja: 2010 március 12th, 16:02

    5. Kacsa1984:

      Nem vagyok a gore híve, de ha egy shotgunnal 2 méterről a felső karjára célzok, akkor az szakadjon le. Ettől lesz reálisabb. Én kifejezetten sajnálom, hogy az anatomialig pontos hitboxra nem fordítanak elég figyelmet a játékkészítők. Bár úgy általánoságban elmondható hogy a fizikát elég mostohán kezelik.

      Nálam a Solder of Fortune a kornak megfelelően a korrekt kategóriába tartozik. Bár egy kicsit tény hogy túlzásba vitték (gondolok arra amikor konkrétan szétcsonkolod a hullát pár jól irányzott lövéssel).

      Jó poszt, jó blog 🙂
      Felvettelek RSSen.

      A komment időpontja: 2012 október 9th, 11:57

    Írj kommentet!

    

    Top 5 post

    

    Érdekesség még, hogy 790 darab post, és 2657 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 3 vendég, 4 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

    Tagek