Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

Hogyan legyünk sikeres bloggerek?

Írta JonC Ekkor: 2010. május 4.

Tegnap este azon filózgattam szobám félhomályában – miközben a párkányomat verte a friss tavaszi eső, csak hogy még költőibb legyek -, hogy minek köszönhető az, hogy egyes bloggereknek elég csak azt bevakkantani az oldalukon, hogy fapapucs, vagy brekeke, és egyből jön vagy harminc komment lereagálandó ezt a megnyilatkozásukat. Persze a kommentek száma nem feltétlenül mérvadó, látom én is a látogatottsági statisztikáimat, és tudom, hogy sokan olvastok, de mégis… Miért van az, hogy egyesek olyan irigylésre méltó helyzetben vannak, hogy ha netán néhanapján publikálnak egy értelmes gondolatot (esetleg olyasmit, ami megoszthatja az olvasóit őszinteségével, nyers stílusával, esetleg inkorrektségével), akkor kommenthegyek keletkeznek, amelyekben az olvasók tucatjai fejtik ki a véleményüket a cikkről, és a többi hozzászóló álláspontjáról? Bármennyire is költőinek tűnik a kérdés (és akár itt el is nyisszanthatnám a postot a levegőben hagyva megválaszolatlanul), de nem az: tisztában vagyok azzal, hogy mi tesz egy bloggert igazi gondolkodóvá, akinek megnyilatkozásait tömegek olvassák, és reagálják le – akár komment formájában, akár Google Reader-es/Facebook-os/akármis megosztás formájában. Amúgy nagy fájdalmam, hogy nem tudom trackelni azt, hogy milyen megjegyzéssel osztják meg a postokat az olvasóim a fent említett szolgáltatások segítségével, és sajnos egyelőre úgy fest, hogy nem is született megoldás ennek áthidalására – a ‘Share with note’, és társai sajnos a blogon születő kommentek számát csökkentik minimálisra, bár – pont a követhetetlenségük okán – lövésem sincs, hogy hány postomat gondoltátok megosztásra érdemesnek, a hozzájuk fűzött kísérőszövegekről (“ez a csávó mekkora egy pöcs”, “mennyire durva már ez!”, “ez azért már tényleg felháborító, hogy mer ilyet leírni?”, és társai) nem is beszélve. Sebaj, térjünk vissza jelen vizsgálódásom fő tárgyához: milyen módon lehet nyüzsgő, kommentelőktől hemzsegő blogot csinálni? Természetesen az, hogy nagyjából tudom a módszert bőven nem jelenti azt, hogy valaha is el fogok jutni arra a szintre, hogy naponta több száz, esetleg ezer egyedi látogató vonzzon a blog, de – hihetetlenül őszinte leszek: ez a távlati célom. Nem a reklámbevételért, nem azért, mert kisebbségi komplexusból adódó megalomániám van (akik ismernek tudhatják, hogy nem szeretem másokra ráerőltetni az akaratom), nem azért, hogy én legyek a jani… egész egyszerűen szeretném, ha sokan visszajárnának olvasni engem. Úgy gondolom, hogy egy sikeres blogger ismérvei a következők:

  1. csinálja régóta: a legtöbb esetben fontos az, hogy évek óta rendszeres időközönként jelentkezzen valami új okossággal az ember. Minél régebb óta feccöli bele szabadidejének jelentős hányadát valaki az oldalába, annál nagyobb az esélye annak, hogy sok ember találjon rá akár keresőmotorokon, akár más oldalakon keresztül.
  2. írjon jól: ez az, amin nekem is van mit fejlesztenem… ha valakinek utánozhatatlan a stílusa, egyedi, és főleg szellemes, akkor akár rövid idő alatt is begyűjthet tetemes mennyiségű rendszeres olvasót – az, hogy sikerül-e fenntartani a színvonalat, és megtartani őket már más kérdés.
  3. legyenek saját forrásai: ez lehet valami primőr külföldi oldal, amelynek cikkei alapján írhat relatíve friss hírekről (én is folyamodtam ehhez a módszerhez pár hónapja), de lehet akár a saját kútfő is – vannak bloggerek, akiknek bölcsessége épp elég a sikerhez. Ők azok az emberek, akik vannak annyira értelmesek, hogy nincs szükségük az internet, és egyéb médiumok mankójára, mivel a saját életükből is képesek olyan okos következtetéseket levonni, hogy az ember leteszi a haját. Kár, hogy némelyikük ezzel túlontúl is tisztában van, és ennek köszönhetően beképzelt, és arrogáns.
  4. legyen hasznos: akár úgy, hogy egy-egy mondata megragad az emberben, akár úgy, hogy beszámol olyan oldalakról/programokról/módszerekről, amelyek megkönnyítik az ember életét. Vannak, akik a blogjukat erre teszik fel – nem is rossz hatásfokkal. Kár, hogy az effajta tematika arra vezet, hogy csak az információk miatt látogatnak vissza az olvasók, az író személye senkit sem érdekel, pláne a gondolatai.
  5. legyen konkrét elképzelése arról, hogy mi a központi téma: a tematika nagyon fontos, és ez pont egy olyan aspektus, ami nálam hibádzik. Ha megnézzük a “nagyokat”, akkor azt látjuk, hogy minden jól futó blog egy téma köré szerveződik, legyen az a BKV, a politikusaink, a geek-témák, a gagyi számítógépes játékok, vagy akár a falusi élet szépségei. Aki keveri a témákat össze-vissza (versre forráskód, esetleg társadalomkritikára pózolj fasszal kép :)), annak szembe kell néznie azzal, hogy nem fog tudni kialakulni egy egységes olvasótábor. Mint már említettem ezzel én is tisztában vagyok, de nem akarok és nem tudok egységesíteni, így csak azokat kötheti le az oldalam hosszú távon, akik – hozzám hasonlóan – imádják a számítástechnikát – a retro-t is beleértve -, enyhén szentimentálisak, továbbá kívülálló anarchistaként szemlélik a politikát 🙂
  6. legyen jó a marketingje: a blogolásban az a jó, hogy néha cégér nélkül is kapós lehet a bor, ha igazán jó: ha valaki nem fordít figyelmet a SEO-ra, meg a közösségi oldalakon való részvételre még előfordulhat, hogy idővel rengeteg olvasót fog vonzani nap mint nap a blogja. Ez persze a rögösebb út, ami hosszabb távon fizetődik ki, és csakis és kizárólag minőségi blogolással járható: aki nem ír fogyaszthatóan, és jól (na ez megint egy megfoghatatlan, és nagyon relatív fogalom… kinek mi a jó?), azt soha nem fogják “felfedezni” az emberek, bár ilyen esetekben a fenti módszerek is csak egy-egy beeső látogatót eredményeznek, akik – miután konstatálják, hogy a blog tartalma nem izgalmas/hasznos/stb – többet vissza se néznek majd. Klasszikus példa a saját tapasztalataim alapján a “pornó” (súlyosabb esetben “pórno”, esetleg “nagy csöcsök”) szóra kereső netezők, akik szerintem egész gyorsan bezárták az oldalamat, miután találkoztak ezzel a postommal 😀 Én azon a véleményen vagyok, hogy haladni kell a korral: ha most épp az a divat, hogy mindenki fészbúkozik, akkor igenis érdemes megjelenni ezen a felületen. Nem gondolom cikinek, meg méltóságomon alulinak (:) ) azt, hogy minél kényelmesebbé teszem a Google-nek, Bing-nek és társaiknak, hogy robotjaik feltérképezhessék az oldalamat, mint ahogy azt sem, hogy igyekszem minél jobban kihasználni a Facebook lehetőségeit. Ami viszont örökérvényű igazság – és ezzel csak ismétlem magam: hiába a legjobb találati eredmény, a sok fizetett hirdetés, ha maga a “termék” nem felel meg a fenti pontjaimnak.

Szerintem ezeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy valaki sikeres blog tulajdonosa lehessen. Persze biztos lehet még bővíteni a listát, de a lényeg mégis ez: sok munka, türelem, és alázat. Ennyi kell, a többi sallang.

Ez jó, megosztom!

    14 hozzászólás

    1. sztiv:

      nagyon jó kis irományt hoztál össze. egyetértek ezekkel a dolgokkal, persze az olvasás közben képződött saját véleményem is a leírtakkal kapcsolatban, amit megosztok, ha nem bánod 😀

      a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket szerintem érdemes kiaknázni, mivel szerintem ez egy elég hatékony, bizalomra épülő dolog. gondolj bele: rákeresel a gugliban a cici szóra és mondjuk kiadja az oldaladat, megnézem a cicit, de nem biztos, hogy visszatérek. viszont ha egy jó ismerősöm mondja azt, hogy hú apám, nézd meg ezt a linket, ilyen csöcsöket nem mindennap látsz, akkor lehet jobban felkelti az érdeklődésemet a dolog. a minap olvastam egy okosságot a twitteren: “A Facebook azon emberek gyűjtőhelye, akikkel egy iskolába jártál, a twitter azoké, akikkel szerettél volna. 😀 szóval ez alapján könnyen levezethető, hogy egyre többet adunk online ismerősök véleményére, akiket még személyesen ismernünk sem kell, de egyezik az ízlésünk. ez alapján mindjárt többet ér egy link, ha ezek adták, mintha a gugli adta volna ki. (hmm ez is egy jó téma lenne: SEO vs közösségioldalas marketing)

      egyébként tematikus oldalt vezetni szerintem keserves dolog. kétségkívül ezek a legsikeresebbek, de hát ahogy te is írtad nem biztos, hogy akkora érdeklődést generál a frissülésük, mint egy átlag vegyes blognak. mondjuk néha én is azért jövök fel a blogodra, mert korábban írtál bejegyzést valami hasznos progiról és visszakeresem, de emellett nyomon követem az új posztokat is, mert azért van itt sok érdekesség. és a tematikus blogoknál még az a gáz, hogy nem biztos, hogy tudsz újdonsággal szolgálni mindig, mert nem történik semmi érdemleges az adott témában. ezáltal a színvonal is igen változó lehet.

      az énblogokban szeretem, hogy hétköznapi dolgokat olvashatunk, amik mégis érdekesek és nem annyira elhatároltak, mint a híradóban. viszont ez is tud unalmas műfaj lenni, ha valaki nem műveli elég érdekesen. példának okáért lehet érdekes olvasmány egy szimpla buszos utazás is suliból hazafelé menet, ha azt úgy tudja tálalni, hogy élvezni lehet az elbeszélést. viszont egy mozgalmas esti buliról szóló poszt meg unalomba fullad, ha az írónak nem az a célja hogy hangulatot fessen, hanem, hogy eldarálja, hogy mi történt. és ezzel asszem meg is fogalmaztam a lényeget: szerintem egy jó blog attól jó, hogy a szerző fest a szavaival. nem muszáj költőinek lenni, nem muszáj kiemelten intelligensnek lenni, nem muszáj eredetinek lennie. de ha élvezetesen ír, akkor szerintem az már félsiker.

      végül még annyit, hogy a blog kommentszáma nagyban függ attól, hogy a látogatók mennyire kommentképesek, azaz mennyire aktívan látogatnak. én például aktív látogató vagyok, amit olvasok, azt általában véleményezem is, mert továbbviszem a gondolatokat. sokan viszont elolvassák és továbblépnek. lehet, hogy tetszik nekik, de valamiért nem érzik, hogy írniuk kéne valamit hozzá. úgyhogy szerintem nem árt, ha van egy szexi kommentfelület is a bejegyzések után, ami valósággal kínálja magát 😀

      A komment időpontja: 2010 május 4th, 16:54

    2. Bobo:

      JonC!
      A blog tükrözi az írója személyiségét!
      Ez a blog teljesen olyan mint te 🙂
      Olykor felületes, hanyag, vázlatos néha viszont mélyenszántó, elemző, újraelemző, gondolkodó.
      Egy szóval csapongó mint te!
      Szerintem…

      De én így szeretem 🙂

      A komment időpontja: 2010 május 4th, 17:07

    3. JonC:

      köszönöm kimerítő hozzászólásodat!
      a SEO vs social network egy olyannyira aktuális téma, hogy az okosok szerint hamarosan az utóbbi átveheti az előbbi szerepét nagyjából amiatt, amit te is írtál: az emberek egymásnak ajánlgatnak oldalakat, és ez egyre inkább előtérbe kerül! ez is annak a jele, hogy az internet is folyamatos evolúción megy át: a kilencvenes évek végének geocities-es oldalaihoz képest ma már HTML5/CSS3-nál, és durván interaktív megoldásoknál tartunk, és egyesek szerint (pl. Steve Jobs) a Flash-nek nincs jövője… gondolta volna bárki is ezt akár 3 évvel ezelőtt? természetes folyamat, nincs is ezzel semmi baj, a Google befolyása is szép lassan hanyatlani fog annyi év tündöklés után.
      a tematikus blogokra vonatkozó észrevételeiddel is egyetértek, bár az utolsó problémát (nincs újdonság) meg lehet oldani helyes témaválasztással.
      énblog és élvezetes írás: stimm, én is így gondolom, az a csodálatos az egészben, hogy effektíve bármilyen témáról lehet írni jót, csak úgy kell tálalni 🙂
      végezetül a kommentszámról: vannak rajtad kívül is aktív látogatóim, akik mégse hagynak kommentet, és ezt tartom furcsának azért, mert én bármerre “járok” hagyok hozzászólást, ha érdekesnek tartom a postot. persze ezzel a gondolatmenettel beleeesek a “mindenki magából indul ki” című klasszikus hibába, de mégis zavar kicsit, hogy rengetegen maradnak némák. szólaljatok meg emberek! 😀
      hja a kommentfelületre vonatkozó khm… célzást fogtam, kár, hogy nem értek se a css-hez, se a html-hez, se a php-hez 🙂

      A komment időpontja: 2010 május 4th, 19:59

    4. JonC:

      “A blog tükrözi az írója személyiségét!” na ezen komolyan megijedtem 😆

      A komment időpontja: 2010 május 4th, 20:00

    5. sztiv:

      igazából nem volt célzás, de végülis, ha már így felvetődött, akkor lehetne rajta kicsit renoválni. egyébként nem nagy ördöngősség egy alap dizájnt adni, én például úgy csináltam, hogy a kommentmező elé beillesztettem egy képet. ráadásul nem is css-ben, hanem php-ben kell ha jól emlékszem. a módszerre én is úgy jöttem rá, hogy olyan sablonokat nézegettem, amiben volt ilyen, megnéztem a jelenségért felelős forrásfájlt és átöltettem a másik sablonba 🙂 és így pl elég egy egyszerű, de elmés felirat, ami hozzászólásra buzdít.

      A komment időpontja: 2010 május 5th, 12:38

    6. bachterman:

      “hogy minek köszönhető az, hogy egyes bloggereknek elég csak azt bevakkantani az oldalukon, hogy fapapucs, vagy brekeke, és egyből jön vagy harminc komment lereagálandó ezt a megnyilatkozásukat.”
      tl;dr effektus. meg aztán imádnak seggget nyalni az átlagkommenterek. egyfajta slepp. amerre a főnök vizel, mi is arra célozunk.

      no meg az a másik törvényszerűség, hogy az internet hülyévé tesz. (http://plunder.coruscus.hu/2010/04/30/photo.568/)

      A komment időpontja: 2010 május 5th, 13:27

    7. JonC:

      tl;dr? akkor én is átmegyek ötszavasba 🙂
      sleppre viszont nem vágyok, nem igenlőkórust szeretnék, hanem sok gondolkodó embert.

      A komment időpontja: 2010 május 5th, 16:41

    8. bachterman:

      böfögjél csak, csak ne túl hosszan. 🙂
      írásaidtól fiatalabbnak érzem magam.

      A komment időpontja: 2010 május 5th, 21:17

    9. JonC:

      egy nap gondolkodás után mégis arra jutottam, hogy felteszem a kérdést: hány éves vagy, hogy rászorulsz a fiatalabbnak érzésre (szépen, magyarul)? 🙂

      A komment időpontja: 2010 május 6th, 19:44

    10. bachterman:

      áh, korom eonokban mérhető csak. leírni felesleges, belegondolni pedig ép elmére veszélyes. 😛

      A komment időpontja: 2010 május 6th, 20:52

    11. spanyi:

      Én eddig tipikusan az voltam, aki csak olvas, de nem kommentál.
      Viszont most szeretném megköszönni a felsorolt szempontokat. Sokat segített a pár napos blogomról való gondolkozás közben…
      Amúgy google-ból találtam ide ….egy az egyben a bejegyzés címére kerestem rá.
      Amúgy a google keresés vs facebook kapcsán: ritkán linkelnek olyat a facebook ismerőseim, amire rá is keresnék google-ön.

      Amúgy a blogom: http://napiangol.blogspot.com

      A komment időpontja: 2011 január 20th, 01:55

    12. JonC:

      először is: örülök, hogy idetaláltál, érezd jól magad! 🙂
      a Google vs Facebook témával kapcsolatban csak annyit, hogy nagyon úgy fest, hogy a Facebook, és a közösségi netezés a jövő, ugyanis az ember szívesebben kattint olyasmire, amit egy barátja/ismerőse rak ki az üzenőfalra. ez a jövő, de nekem tetszik! 🙂
      a blogod pedig nagyon hasznos, rengeteg ilyen szófordulatot elfelejtettem már a nyelvvizsgám óta, rendszeres olvasód leszek!

      A komment időpontja: 2011 január 20th, 17:09

    13. spanyi:

      Köszi 🙂

      Amúgy egyetértek veled: a közösségi netezésé a jövő. Csak még rengeteget kell fejlődnie az oldalaknak is és mi netezők is meg kell tanuljuk, hogy hogyan tudjuk a netet a számunkra leginkább felhasználóbarát módon “fogyasztani”.

      A komment időpontja: 2011 január 23rd, 02:40

    14. Szandi:

      Szia!
      Nagyon tetszik a cikked. Tudom már évek óta fenn van, de egyrészt én csak nemrég lettem blogger meg csak most bukkantam rá. Szeretném, ha megnéznéd két blogomat,kíváncsi lennék mi róla a véleményed. Tudom van mit fejleszteni az írásom, és a stílusom, de kíváncsi vagyok rá, hogy jó úton haladok-e afelé, hogy jó blogger legyek.
      http://5lettar005.blogspot.hu/
      http://tiniregeny.blogspot.hu/

      A komment időpontja: 2016 május 4th, 17:02

    Írj kommentet!

    

    Top 5 post

    

    Érdekesség még, hogy 790 darab post, és 2657 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 1 vendég, 3 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

    Tagek