Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

Archívum a(z) ‘híradó’ kategóriához

Részeg mindenki

Posted by JonC On szeptember - 21 - 2009 1 COMMENT

– állapítottam meg olyan éjféltájban, amikor már csak percek választottak el minket a menyasszonytánc izgalmaitól. Józsi magához intett, és megmutatta, hogy melyik kritikus pontot kell nekem védenem, ahol elrabolhatják az arát a táncparkettről. Be is álltam szépen, lábak kicsit szétvetve, jobb kézzel rámarkolva a bal csuklóra, felöltöttem a szekusok kicsit lenéző mosolyféléjét, és vártam a fejleményeket. Kaptam magam mellé még egy arcot, hogy majd ketten elég elrettentőek leszünk ahhoz, hogy senki ne akarjon rajtunk keresztül menyasszonyt rabolni. Szép nagydarab fiatalember volt, és látszott rajta, hogy rendőr a szentem, mivel nem igazán reagált az általam felé szórt poénokra, gondolom azért, mert már beleivódott a rendőrök oly’ szimpatikus “köcsög kis civilek” habitusa. Alapvetően ez akkor este nem zavart, sőt le se esett, hogy egy rendőrrel próbáltam poénkodni, csak másnap gondolkoztam el rajta.Mindenesetre egy forró helyzet volt csak, amikor egy kevésbé bevédett menekülési ponton egész sokáig sikerült elráncigálnia az egyik kedves vendégnek a menyasszonyt, és rohanhattunk utána ketten-hárman, hogy visszaszerezzük. Szerencsére ez is sikeres volt, és nem borult meg senki, pedig sanszos volt a dolog 🙂

Közben beszélgettem sokat egy echte angol sráccal is, akit Olivernek hívtak, és úgy nézett ki, mint a Kegyetlen játékok főhőse (szinte), és olyan érzése volt az embernek, amikor kezet fogott vele, mintha egy döglött halat markolászna (jó, nem kézfogásból kell lemérni az embereket, de tény, hogy elég nyüszöge volt az arc, kész csoda, hogy bírta a belé tukmált ipari mennyiségű Hubertust :)). Kiderült, hogy szeretne Magyarországon angolt oktatni, ami alapvetően remek ötlet (anno nekem is volt kanadai tanárom, akinél nem lehetett azt csinálni, hogy ha nem tudtál valamit, akkor visszaváltasz magyarra ugyebár). Szegényem sokszor volt zavarban az este folyamán, pláne mikor keresztapám (aki alapvetően elég tiszteletreméltó jelenség, főleg ha az ember egy hatvankilós legényke egy idegen országban) megfogta, és odacipelte a rövidespulthoz felesezni 🙂

Visszatérve az esküvőre, egészen jó hangulatban telt, és újra volt alkalmam megfigyelni azt a jelenséget, ami olyan éjfél – egy óra magasságában szokott jelentezni, amikor már mindenki teli van, mint a déli busz, mégis próbál kultúráltan viselkedni. Ez a felboruló poharak, és a lekajált ingek időszaka, amikor a mozgáskoordináció már némileg gyengül, de még próbálja mindenki tartani a látszatot, hogy ő színjózan. Ez vicces tud lenni, de nem értem miért nem engedik el magukat az emberek ahelyett, hogy görcsösen próbálják a felelős felnőtt imidzsét védeni. Jó persze, az ember körül van véve rokonokkal, és senki se szeretné, ha csak úgy emlegetnék az adott eseményt, hogy “ja tudod, amikor XY úgy be volt bombázva”, de kicsit lehetne lazábban is kezelni az alkoholos befolyásoltság “problémakörét”, már ha létezik ilyen. Én kifejezetten büszke voltam magamra, mivel még éjfélkor is olyan állapotban voltam, hogy a vőlegény meg mert bízni a fentebb vázolt felelősségteljes feladattal (ami persze csak poén volt, de azért mindenki igyekezett eleget tenni a kötelességének).

A buli tehát alapvetően megfelelt a magyar esküvők iratlan szabályainak, volt báli zene (amit had ne minősítsek, mert végülis a maga nemében jó volt, csak magával a nemmel vannak bajaim), rengeteg rövid, lagzikoszt (amelynek ugyebár jellemzője, hogy nem a túl pepecselős fogásokra helyezik a hangsúlyt, hanem inkább a mennyiség a lényeges, ettől függetlenül finom volt), enyhén irritáló stílusú vőfély (akin látszott, hogy nem szereti, ha más is jópofa rajta kívül, ez főleg akkor tűnt fel, amikor az udvaron javasoltam neki, hogy játsszunk “adj király katonásat” is, és nem vigyorgott), a szintén nagyon idegesítő esküvői fotósról nem is beszélve (aki miután megtudta, hogy barátnőm utálja ha fényképezik sportot csinált a lesifotók lődözéséből). Volt – még délután – rendőrautós felvezetés is félpályás forgalomlezárással, és szirénázással fűszerezve, ki is csúszott a számon, hogy rendőr akarok lenni, de ezt egész gyorsan vissza is vontam, miután belegondoltam, hogy hogy festenék egyenruhában (gyk.: röhejesen :)).

Az este végülis olyan fél három fele jött el számunkra, amikor engedve a folyamatos fülrágásnak végül elbúcsúztam az ünnepeltektől, amiért cserébe kaptam egy jó adag sütit (amit külön köszönök, igazán jól esett). Remélem valamilyen formában jut nekem is a képekből, amiket az a majom a tisztelt Fotós Úr lőtt, pláne mivel van közöttük néhány sztárfotó rólam is 🙂 Jó volt a buli, jövünk legközelebb is! 🙂

Apró technikai problémák…

Posted by JonC On szeptember - 16 - 2009 ADD COMMENTS

Explorer hiba

Ma már teljesen nyilvánvalóvá vált a számomra (mivel több forrásból is jelezték, és én is teszteltem), hogy az alapértelmezett, szívem csücskeként szeretett zöld MintFresh névre hallgató téma nem igazán tud Internet Explorer alatt funkcionálni. Ez komoly dilemma elé állít engem, mivel szeretném foggal-körömmel megtartani ezt a kinézetet, de ha úgy adódik esetleg lecserélem valami kevésbé extrára. Amúgy utánanéztem a dolognak, nem az általam a témán végrehajtott módosítások miatt van ez az egész, mivel ha egy tesztlapon nézzük meg a témát ott is hibásan jelenik meg (ennek teszteléséhez tessék ezt a linket kimásolni, és Explorer alatt megtekinteni: http://web2feel.com/demosite/?wptheme=mintfresh . Ennek az oldalnak ugyebár semmi köze a blogomhoz, csak arra jó, hogy bemutassa a különböző kinézeteket, és itt se megy jól a cucc).

Áthidaló megoldásként esetleg azok, akik mindenképpen Explorer alól szeretnék nézni a blogot könyvjelzőzzék el a következő linket:

http://raktalicska.hu/index.php?wptheme=iBlog2

Ennek használatával az oldal automatikusan az iBlog témával indul, amelynek az eddigi tesztek alapján nincs baja a Microsoft böngészőjével. Vagy tudok még jobbat: innen letölthető a Firefox legújabb magyar nyelvű verziója 😉

Új fícsör már megint…

Posted by JonC On szeptember - 15 - 2009 6 hozzászólás

Miután Fritz barátom a mai napon erős ellenszenvéről tett tanúbizonyságot a zöld témával kapcsolatban (“mi ez a szaaaar?” -kérdezte), úgy döntött (nem, nem én, hanem ő :)), hogy márpedig nekem be kell építenem az odalba egy témaválasztó lehetőséget. Jelentem, hogy hosszas (és a hosszas alatt most értsd: HOSSZAS) szopásodüsszeia után sikerült is élesítenem a lehetőséget (amely alatt kétszer vágtam taccsra az oldalt, és még ebédelni is elfelejtettem), így most már az alapértelmezett vidám, és endorfintermelő hatású hippis kinézet mellett van lehetőség választani olyan témákat is, amelyek engem leginkább az Indexre, vagy a porfolio.hu-ra emlékeztetnek leginkább. Ezzel a huszáros lépéssel természetesen négyszer annyi munkát is a nyakamba szakajtottam, mivel a többi kiválaszthatót is le kell szépen fordítani, csinosítgatni, fejlécet fotosoppolni hozzájuk, stb. Sebaj, most minimum egy hétig nem fogok unatkozni. Ha esetleg valaki még találna a neten olyan témát, amit szívesen látna viszont a blogon, azt megkérem, hogy nehogy megemlítse, mert kivonulok a pusztába, és hamut fogok szórni a fejemre (vagy fordítva). Amúgy a szavazások meg az efféle nyalánkságok nem fognak megjelenni az aloldalakon, mivel némelyik szavazás értelmét veszti azokon. Jó példa erre a mostani, mivel az a csodálatosan szép zöld témára vonatkozik, szóval elég hülyeség lenne leadni a szavazatot mondjuk az iBlog-ra (ami szintén nem csúnya, de lényegesen sivárabb a zöldnél). Remélem, hogy azért nektek is jobban tetszik ez a szép virágos cucc…

UPDATE:

kedveskedendő (milyen szép szó) Bobó barátomnak beimplementáltam (ez is) a v2.0-s (tehát az előző) blog témáját, a Redlight nevezetűt. Fogadjátok szeretettel! 🙂



Top 5 post



Érdekesség még, hogy 797 darab post, és 11145 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 1 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

Tagek