Ráktalicska

… hogy görbíti a teret…

Hát az úgy volt, hogy…

Írta JonC Ekkor: 2011. április 15. KOMMENTÁLD!

Esküszöm így történt, hogy a héten nem volt post 🙂 (Igen, beszippantott a Dead Space második része, és egész egyszerűen nem enged.)

A videó, amin majdnem bőgtem

Írta JonC Ekkor: 2011. április 9. 5 hozzászólás

Szégyen, nem szégyen, de ez a 11 perces filmetűd nagyobb hatással volt rám, mint mondjuk a Titanic vége (vagy amikor meghal Bambi anyukája):

Kapcsolódó anyagot itt találtok (első pont gyk.).

Ezért ne vegyél vinyót bolhapiacon

Írta JonC Ekkor: 2011. április 8. 9 hozzászólás

Tegyük fel, hogy a gépedbe épített 500 megás – 1 terás vinyó már roskadozik a sok kutyás pornótól zenétől, legálisan letöltött játéktól (apropó, tegnap megvettem a Steam-en az Aliens versus Predator-t kemény 1400 forintért, istenítsetek!), Linux-telepítő image-ektől, és családi felvételtől (amelyeket természetesen tömörítetlen aviban tárolsz), és egyszer csak azon kapod magad, hogy hiába szeretnéd leszedni a legújabb egy-másfél órás szórakozást nyújtó tucat FPS-t, ugyanis a torrentprogid a legális letöltőkliensed benyögi, hogy “lassan a testtel tesókám, nem fog elférni ennyi okosság!”. Ilyenkor azért van pár opciód:

  1. nem töltöd le, és kimaradsz az élményből, az osztály/munkatársaid kiközösítenek, mert nem tudsz hozzászólni a negyedik pályán tapasztalható grafikai effektek témájához
  2. törölsz egy, rosszabb esetben több régi Gina Wild-os poreszt (no azért ezt csak a legutolsó esetben kéne megtenni)
  3. kiírod a ritkán használt nagy méretű file-jaidat DVD-re, esetleg Blue Ray-re, vagy mi a neve a legújabb agyonhypeolt technikának
  4. veszel egy külső vinyót bagóért, aztán egy jó darabig megint nem lesz problémád a helyhiánnyal.

Ha netán a negyedik verziót választod akkor nem árt, ha óvatos vagy. Én elhiszem, hogy olcsóbb megvenni kici szárga eladótól a piacon az egyterás vinyót 2 rozsdás görbe szögért cserébe, de ha így döntesz, akkor számolj azzal, hogy khm… nem pontosan azt kapod, amiért fizettél. Nézzük csak meg ezt a két képet:

Csecse darab ugye? Samsung gyártmány, elég gyors a feliratok tanulsága szerint, valamelyest még elegánsnak is mondható, ott figyel rajta az USB-csatlakozó, sőt, ha rádugod a gépedre, akkor még működik is! Ennek ellenére mégis van vele némi stikli 🙂

Tovább is van… »

Nincs mit hallgatnom

Írta JonC Ekkor: 2011. április 7. 13 hozzászólás

Szükségem van a segítségetekre: egész egyszerűen halálra untam az összes zenémet, folyamatosan újra és újra ugyanazokat hallgatom hetek óta! Kicsit zacskóban is élek hírek terén, ezért nem nagyon tudom, hogy milyen új, és fasza zenék születtek mostanában. Tudnátok mondani pár albumot, vagy előadót, amik egész egyszerűen odabasznak? Stílus mindegy, max szanálok, de mindegyik zenébe bele fogok hallgatni amit küldtök! Régebbiek is jöhetnek persze!

Ide írd be az előadót/albumot (lehet több is)!

Robot-e vagy?
captcha

Írd be ide a fenti karaktereket:

Köszi előre is! 🙂

UPDATE:

wow, már jött ennyi levél, csak így tovább!

Amúgy igen, tervezem hogy végigmustrálom mindet, és írok egy összefoglaló postot, hogy melyik hogy jött be.

A nap dilemmája

Írta JonC Ekkor: 2011. április 7. 19 hozzászólás

Milyen állat ez itt a képen? N mint….??

 

Ha nekem, és két cimborámnak így huszonharminc évesen ez megoldhatatlan feladatnak bizonyult, akkor mit szóljon ehhez egy 4-5 éves kiskölök? Esetleg igaza volt a S@ti-nak, és ez tényleg a nepáli mókus? 😀

Ezt a zenét nem tudom hova tenni…

Írta JonC Ekkor: 2011. április 5. 2 hozzászólás

… mindenesetre kurva jó! Ha valaki érti az orosz nyelvet igazán elmondhatná, hogy nagyjából miről szól a szövege 🙂

Monday, bloody Monday

Írta JonC Ekkor: 2011. április 4. 7 hozzászólás

Komolyan mondom, hogy ilyen mocskos hétfőm még sohasem volt, pedig elég régóta szoktam sírni-ríni, hogy mennyire megviselnek ezek a napok (még külön tag is van hozzá ugye). A maival kapcsolatban tényleg csak arra tudok gondolni, hogy ha ezt túléltem, nem estem össze, nem kaptam pánikrohamot, nem rókáztam be szép elegánsan a cégnél az asztalom alá, nem mentem át amolyan Michael Douglas-szerű figurába az Összeomlásból, akkor tényleg egész komoly tűrőképességgel vagyok megáldva bármennyire is hiszem pont az ellenkezőjét néhanapján. No persze mindehhez kellett az is, hogy úgy izomból megszopassam magam (már bocsánat a kifejezésért) a hétvégén, ugyanis egy rám bízott feladat teljesítése során elkövettem egy aprócska hibát, amelyből – a pillangóhatásnak “hála” – az lett, hogy tegnap éjjel hajnali fél négykor tudtam csak ágyba keveredni, reggel meg persze várt a munka.

Nem kellett nagyot hibáznom hozzá: két file-t összekevertem, és rosszat indítottam el. Ennyi volt az egész, ámde a tény, hogy valamit nagyon elkeféltem csak vasárnap délelőtt vált világossá, amikor az éppen felépített SAP egy félresikerült groteszk Frankenstein által létrehozott torzszülöttként csak mint valami félig élő, félig halott akármi volt képes működni. Adatbázisa csak okádta a hibákat, a fele funkciója elindult, a másik (nagyobb) fele viszont változatos SQL hibákkal borzolta az idegeimet. Gyors telefonálás, hibaüzenetek, tünetek ismertetése tapasztaltabb kollegákkal, akik már mondták is, hogy no igen, ez arra utal, hogy a bő egy napi munkám mehet a kukába, törölhetem az egészet, és kezdhetem újból. Mindezt vasárnap, amikor épp’ a másnapossággal küzdve próbáltam befejezni a péntek este elkezdett műveletsort gondolván, hogy az utolsó simítások menni fognak úgy is, ha kicsit boxolnak a majmok a fejemben. Súlyos tévedés volt, a fogam és a fejem hasogatott miközben hatalmas kínok között vergődő rendszerem amolyan Aliens-esen épp’ azt suttogta “Kill me…” Könnyes szemmel tettem eleget a kérésének: ment a levesbe minden, amit addig felépítettem. Hangsúlyozom: mindez azért történt, mert előző nap összecseréltem két file-t. Ennyi épp’ elég ahhoz, hogy a szép, nyugodt tempóban eltervezett munkálkodás idegbeteg kapkodásba, és dühöngésbe csapjon át jó adag szégyenérzettel, hogy ilyen amatőr módon tettem tönkre az egészet, és kockáztattam, hogy hétfő reggel nyolcra meglegyen. Elég annyi, hogy a dominósor dőlésnek indult, amelynek az lett a vége, hogy tegnap hajnalban úgy feküdtem le, hogy nem lehettem biztos abban, hogy a második nekigyürkőzés eredménye életképes-e, vagy újabb szörnyet alkottam.

Reggel hétkor keltem, a három és fél óra alvás után valahogy úgy éreztem magam, mintha egész éjjel rövidet vedeltem volna, a szemeim égtek, émelyegtem, a fejem kóválygott… de legalább a rendszer működőképesnek bizonyult, és képes voltam időre prezentálni! Az pedig, hogy sík idegen, kialvatlanul, mocskosmód fájó foggal (ami még most is tart, hogy jobb legyen a kedvem) képes voltam végigcsinálni a napot, képes voltam beszélni (némileg dadogva még angolul is), gondolkodni… nos, én úgy gondolom, hogy az emberi akaraterő diadala. Ennek örömére délután megjutalmaztam magam: egyrészt elhoztam a biciklimet a szerelőtől ( – 20000 forint, de cserébe szinte hajtani se kell, úgy suhan), másrészt pedig rendeltem egy szép nagy csirkemájas pizzát magamnak, hogy a sok fájdalomcsillapító, amit magamba tömtem (energiaitallal, és kólával kombinálva, természetesen csakis a gyomrom egészsége érdekében) ne marjon szét. Most, tele hassal, mögöttem a szinte zsír új biciklimmel, valamelyest megnyugodva azt gondolom, hogy a mondás, miszerint ami nem öl meg az megerősít igaz lehet: újabb határomat feszegettem, és megmérettettem. Mindenesetre nem fogok rendszert csinálni belőle, mert kurva kellemetlen.

A nap játéka

Írta JonC Ekkor: 2011. április 2. KOMMENTÁLD!

Milyen lehet kombinálni a Tetris-t és valami Mario-szerű platform ugra-bugrát? Íme!

Tovább is van… »

Hát ez meg csak úgy jött

Írta JonC Ekkor: 2011. március 31. 1 KOMMENT

Na jó, azért volt honnan meríteni. Kedvenc mém jelenleg 🙂

Hogy később is megtaláljuk a tűt

Írta JonC Ekkor: 2011. március 31. 3 hozzászólás

Ha az ember nagy mennyiségű weboldalt böngész végig nap mint nap, akkor előfordulhat, hogy beleakad egy-egy olyanba is, amely ugyan érdekesnek, neadjisten hasznosnak tűnik, viszont akkor épp’ nincs ideje, energiája végigolvasni. Ilyenkor jöhet jól egy megoldás, amivel el tudja rakni későbbre, nehogy az Internet tengermély óceánja újra elnyelje. Könyvjelzőzni persze lehet, de egyrészt egy idő után a kaotikus könyvtárszerkezetek erdejében az ember egész egyszerűen elveszik, másrészt pedig nem feltétlenül ésszerű menteni olyan oldalak címeit is, amelyeket esetleg csak el akarunk majd valamikor olvasni, de nem akarjuk őket hónapok-évek múlva újra betölteni.

Még szerencse, hogy ez a probléma már másoknak is szemet szúrt, és már rendelkezésünkre állnak okos kis tool-ok, weblapok, amelyek segítségével gyorsan feljegyezhetünk weblap címeket, majd ugyanolyan gyorsan el is felejthetjük őket az elolvasás után. Nézzünk két megoldást:

1. Read it later: ez a szolgáltatás pont arra jó, amire a neve utal: segítségével a saját fiókunkban tárolhatunk weblapcímeket, amelyeket addig ott is tárol a rendszer, amíg úgy nem döntünk, hogy most már elolvastuk őket. A regisztráció után (amely során még visszaigazoló mail-lel sem kell vesződnünk) rendelkezésünkre áll egy lista, amelybe menthetünk címeket böngészőből, vagy iPhone/iPad/Android/Blackberry/Windows Mobile/Windows Phone 7/WebOs appból is. Létezik belőle Firefox, illetve Chrome kiterjesztés, de ha olyan renitensek vagyunk, hogy Operát, Safarit, vagy egyéb egzotikus programokat használunk, akkor lehetőségünk van bookmarklet-eket használni helyettük. A lista két szekcióból áll: olvasatlan elemek, valamint amiket már olvasottnak jelöltünk, ámde ezeket is megőrzi a rendszer, amíg úgy nem döntünk, hogy véglegesen szeretnénk törölni. A felsorolás exportálható is, szóval egész korrekt kis archívumot állíthatunk össze a cucc segítségével az érdekesebb linkjeinkből.

Íme a lista – egyszerű de nagyszerű

A szolgáltatásra itt lehet regisztrálni.

2. Google Reader: tudom, hogy alapvetően nem erre a célra lett kitalálva, de erre is tökéletesen alkalmas. Ahogy haladunk előre a feed-jeink között, az s billentyűvel kapásból csillagozhatjuk, az l-lel pedig lájkolhatjuk az egyes bejegyzéseket. Mindkettő előnye az, hogy segítségükkel tettünk egy jelet az adott postra, így később is előkereshetjük őket (ahogy erről már megemlékeztem régebben egy vicces szösszenet keretében :)). Előnye ennek is, hogy nem csak PC-n, hanem nagyjából minden hardveren (iPhone, Android, stb.) elérhető (talán a botmixert leszámítva). A Reader itt érhető el, és csak Google-os fiók szükséges a használatához (no meg némi fogalom arról, hogy mi az az RSS).

 



Top 5 post



Érdekesség még, hogy 796 darab post, és 2678 darab kommentár született a blogon 2009. szeptember 12. óta. 2 vendég, 4 bot - most ennyien vagytok/vagyunk az oldalon.

Tagek