Ráktalicska

Kerestem az alábbi számot égen-földön, de úgy fest, hogy nem nagyon rakta még fel senki sehova. Annyit kell tudni róla, hogy megboldogult kölyökkorom egyik meghatározó albuma volt a Zanza amin megjelent, és a C.A.F.B. nevű zenekar játszotta (akiknek ez volt szerintem az egyetlen értékelhető albumuk, de nincs ezzel semmi gond: más bandáknak is elnézem a sok lagymatag lemezt, ha van egy amit rongyosra hallgatok – lásd PUF és a Ha jön az élet). Ha tetszik, akkor feltöltöm az egész albumot a Youtube-ra, a Budapest című szám például kifejezetten remekmű (most nézem, hogy már fent van, sebaj).

Katt a lejátszáshoz ide:

C.A.F.B. – Ötödik évszak

A Google néhány perce megölte a Reader összes szociális funkcióját (megosztás, komment, ilyesmik). Az alábbi screenshotnál semmi nem fejezi ki találóbban amit most érzek:

Baszd meg Google!

Sokan állítják magukról, hogy nagy állatbarátok, sőt egyesek addig merészkednek, hogy kijelentsék: némelyik kutya okosabb, mint néhány embertársunk (amivel egyet tudok érteni, ha viszonylatokban gondolkodunk, azaz a legtöbb kutyának megvan a magához való esze, ellentétben pár “emberrel”).

Ez eddig oké, de tegye fel a kezét, aki ennyire szereti őket! Na ugye, hogy van még hova fejlődni?

Az a cuppogás meg egyenesen priceless bazz.

Hogyaszongya kontrol jórszelf:

“Nem tudsz ruhákat venni, ha senkit nem hagytál életben, hogy kezelje a pénztárgépet. Türtőztesd magad!”

Azért megvan a sajátos bája, amikor pont egy GTA4-szintű elmebetegképző szól be az embernek, hogy vegyen vissza Bezzeg amikor halomra gázolom a nyugdíjasokat azzal semmi gond he?!

(A többi kép itt, a post címét ihlető csodálatos muzsika itt található.)

A hozzá mellékelt videoszerkesztő meg egyenesen frenetikus (leszámítva azokat az árnyékproblémákat a háttérben, amik játék közben nem látszottak):

UPDATE:  no még egy, ha már így belejöttem, ezúttal a Cobra 11 stílusában való vezetést mutatom be:

A véleményemet már megírtam a megmozdulásokról tegnap, csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt azért már tényleg nem kéne:

Anarchy in the UK

Remélem büszke vagy magadra barátom, világrekordot állítottál fel!

Munkahelyi sztori következik:
annyira bájos, amikor van egy hónapok óta jegelt probléma az egyik általunk felügyelt szerveren, amelyet hirtelenjében nagy dúrral nekiállunk megoldani karöltve az ügyféllel, beindul a telefonkonferencia szervezés, emberek kapnak mindenféle csapatokból meghívást rá, röpködnek az e-mail-ek, majd a Nagy Közös Brénsztorming negyvennyolcadik percének környékén, amikor már végigmentünk minden lehetséges megoldáson (és mindegyik hasztalannak bizonyul)  akkor valaki benyögi a vonalba: “esetleg ötlet? Nincs? És ti, ti se tudjátok hogyan lehetne megoldani? Valaki?!” Komolyan mondom aranyos volt ez a kezdeti lelkesedés, mint amikor egy óvodáscsoport kap egy nagy láda LEGO-t , és szinte tökéletes ívet leírva hervadt le a mosoly mindenki arcáról Sose gondoltam volna, hogy németekre (akikről ugye megvan a véleményem) valaha is fogok olyat mondani, hogy aranyos, de ez most az volt. Már megérte.

Holnap végre kézhez kapjuk a Duke Nukem Forever demoját (hiszem ha játszom), és hogy még jobb legyen a kedvünk tegnap megjelent az első komolyabb trailer a készülő új Serious Sam részt bemutatandó:

Mint látható az alapkoncepció nem változott túl sokat: továbbra sem kell túlzottan agyonerőltetni az agyunkat, hogy mindenféle komplikált fejtörők, és egyéb frusztráló hülyeségek leküzdésének árán jussunk tovább, elég csak rátapadni a ravaszra, és szétcsapni az esetenként százával ránk rontó dögök között, akik persze az űrből jöttek, és a Földet szeretnék leigázni minden áron. Már itt is érezhető némi párhuzam kedvenc piros trikós szöszkénk és Samu története között, de ez nem válik zavaróvá, elvégre egyik játék sem a magával ragadó katartikus sztorivezetésével fog hódítani, amelyben hatalmas érzelmek, romantikus jelenetek, ármány, bosszú és gyönyör játszaná a főszerepet (hogy finoman fogalmazzak ).

Remélem azért, hogy a hasonlóságok azért itt véget érnek a két stuff között, és ez nem fog laza tizenkét évet csúszni, így tényleg kipróbálhatjuk már ezen a nyáron.

UPDATE:

ha már eddig is együtt kezeltem a Duke Nukem Forever-rel, következzék azzal kapcsolatban egy jó és egy rossz hír:

a jó hír az, hogy van új launch trailer, aminek némelyik mozzanata már ismerős lehet (konkrétan újravágtak pár jelenetet), de azért került bele némi friss infó is:

A rossz hír pedig az, hogy utánanéztem a demo-nak, és kiderült hogy nem úgy működik a dolog, ahogy gondoltam: ahelyett hogy nagylelkűen kiraknák holnap majd Steam-re, hogy “ne, itt van, élvezkeggyé’ hülyegyerek”, inkább azt a módszert választották a Gearbox Software/2K Games háza táján, hogy csak azok kóstolhatnak bele, akik megvették a Borderlands Game of the Year változatát (erről a játékról is megvan a nem túl hízelgő véleményem, itt olvasható), és ennek hála rendelkeznek valamiféle promóciós kóddal!  A magam részéről ezt felháborítónak tartom, és semmiféle rossz szájízem nem lesz, amikor a megjelenése után kb. 30 perccel már húzom is majd lefele torrentről Nem kívánok senkit a sötét oldalra csábítani, úgyhogy nem fogom azt írni, hogy tegyetek ti is így, pedig aztán kajakra ez motoszkál a fejemben.