In medias res, íme a hír:
Információink szerint a 12 ezer dolgozó jelentős részének duplán utalta ki a munkabérét a BKV. Azt, hogy pontosan hány emberről van szó, nem tudni, a túlfizetés becslés szerint kétmilliárd forint lehet. Most a BKV levélben kuncsorog a dolgozóknál, küldjék vissza a pénzt. A dolgozók viszont megtehetik, hogy nem küldik, és akkor nagy baj lehet a likviditással.
(forrás)
Ez volt az első információ, ami ma elért hozzám az éteren keresztül (a reggel hatos hírekben hallottam, de az Index-en már tegnap éjfél előtt kint volt). Ahogy a fenti írásban is olvasható, a malőr hatalmas veszteséget – pontosabban hm… kellemetlenséget – jelent a vállalatnak, bár azt azért hozzá kell tenni, hogy ez csak átmeneti: a törvény kimondja, hogy ilyen esetekben maximum a bér harmadáig terhelhet a munkáltató hónapról hónapra egészen addig, amíg a járandóságait vissza nem szerzi.
Azon gondolkoztam, hogy milyen vicces lenne, ha erre a lépésre nem lenne lehetősége a BKV-nak: vajon visszafizetné-e a jegyellenőr, a metróvezető, vagy a nyakig olajban úszó buszszerelő a pénzt? Elvárhatna-e lojalitást a vállalat, amelynek fél vezérkara előzetesben ül sikkasztás miatt (és nem szarral gurigáztak ezek a mélyen tisztelt hölgyek-urak)? Beleképzelve magunkat a 90-100ezres fizetésekből élő vállalati ranglétra alján helyet foglaló melós helyébe tegyük fel a kérdést magunknak: vissza akarjuk-e fizetni azt a plusz száz rongyot egy olyan cégnek, amelynek (ex)vezetői hosszú évekig herdálták a közvagyont?
Persze így, hogy lehetőségük van visszavonni a következő pár hónap fizetéseiből a hiányzó kétmilliárdot (amúgy röhej, hogy nem volt olyan főkönyvelő, vagy bérszámfejtő a cégnél, akinek feltűnt volna ez a hatalmas hiba) már nem annyira érdekes a kérdés: aki még nem költötte el (ami megtörténhetett úgy is, hogy a bank csípte le régóta fennálló tartozás rendezéseképpen), az valószínűleg igyekszik majd rendezni a dolgot a május 14.-ei határidőig. Aki viszont már – akár így, akár úgy – a seggére vert, az felfoghatja az egészet úgy is, hogy akarata ellenére bérelőleget kapott a cégtől – kérdés, hogy ezek az emberek számíthatnak-e retorzióra a vezetőség részéről, függetlenül attól, hogy milyen ok vezetett oda, hogy nem tudta „virítani a lóvét”. Félő, hogy nem fogják megúszni szárazon a munkáltatójuk hibáját, de ne legyen igazam.
olyan ez, mint a dow jones-os bukás. állítólag egy bróker millió helyett milliárdot jegyzett.
Azzal magyarázzák az esetet, hogy az egyik gépen megnyomták az utalás gombot, mire az elkezdett homokórázni, de nem történt semmi más. Ezen meglepődtek és egy másik gépen is megnézték, de ott sem látszott a teljesítés, ezért megnyomták azon a gépen is az utalás gombot, aztán látták, hogy.
Hát így.
Ebből csak az látszik, hogy aki le akarja venni a céget, annak fáradságos munkával meg kell kerülnie az egész bérszámfejtést, nem ilyen komputeres izével fog kínlódni.