– Sziafigyu nem veszel napszemcsit, övetórátilyesmit? – hadarta a borostás alighajú lazacsávó retro tükröződős napszemüveggel a fején a fehérvári Plaza előtt.
– Öö… nincs nálam pénz – mondtam a valóságnak megfelelően. Egy dörzsöltebb, kifogáskezelésre tökéletesen felkészített biztosítós-befektetősnek persze ez sántított volna, azt gondolta volna hogy át akarom verni, elvégre épp a plázába megyek, és nincs nálam pénz? Ő nem volt ilyen rafkós, úgyhogy csak annyit mondott, hogy:
– Hja oké, ha netán kéne ilyesmi, akkor csak szólj!
– Rendben, majd kereslek! – mondtam neki vigyorogva, és közben elképzeltem annak a szürrealitását, hogy mondjuk egy szép keddi napon pár hét múlva úgy ébredek, hogy nekem mindenképpen napszemüvegre van szükségem, és nyakamba veszem a várost, hogy megtaláljam őt.
Ennyiben maradtunk, csak később jutott eszembe, hogy javasolnom kellett volna neki, hogy hagyja abba az utcán járókelőkkel való seftelést, menjen el inkább underground rappernek, mondjuk a lecsúszott szánalmas (mondjuk mindig is az volt) dópmenlacika helyett. Lenne helye a pályán.
nemtom mennyire figyeled a honi „szabadszájű internettévék” klipjeit, de dópmenlaci mostanában (a fesztiválszezonban) mindennel foglalkozik csak a „mévészetcsinálással” nem. ő lett az aktuális megmondóember, a magyar szájmon káovell 😀 mindezzel a probléma csupán annyi, hogy ezekben a csatakrészegen ingyenkajázós videókban hiába oltja sp-t, vagy a belgát éppen, a leglucskosabb szarcsomókat mégiscsak saját magára küldi nagy lendülettel. szóval hely tényleg lenne a szakmában… habár ha a Dózis nevű hip hop formáció egyik legendás szövegét idézem: „Kevés a mikrofon, túl sok az MC” 😀