Na akkor ömlesszünk #3 | Ráktalicska
aug 25

Pár napja gondolkodok azon, hogy kéne egy postot írni a neten terjedő troll- és egyéb face-ekkel operáló képecskék pozitív hatásairól. Aztán úgy voltam vele, hogy ez a téma nem elég bő ahhoz, hogy a post 2/3-a ne csak a terjengős körmondataimból álljon, amelyekkel háromszor fogalmazok meg minden gondolatot, így elvetettem az ötletet, és úgy döntöttem, hogy jó pár másik engem mostanában érdeklő témával egyetemben megint csak ömlesztve tálalom nektek – á’la JonC. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez lesz a post fő témája, hanem… Jézus, megint belebonyolódtam egy kurva hosszadalmas, értelmetlen, és fárasztó fejtegetésbe! Inkább jöjjön a lényeg:

tegnap tűz volt a szomszéd panelban az albérletem mellett. Nem mondom, hogy nem lepődtem meg, amikor elhúztam a függönyt, és az a látvány fogadott, hogy dől ki a füst egy első emeleti ablakból, és éppen a helyszínre érkezik az első szirénázó tűzoltóautó. Aztán a második. Majd egy emelőkosaras verzió. Közben a reggeli napsütésben egyre komolyabb füstpamacsok terjengtek a levegőben. Nem láttam még ilyet élőben, így érdekes volt az a pár perc, amíg nézhettem őket (mert mennem kellett munkába): egyrészt ahhoz képest hogy kb. száz méterre voltak légvonalban még így is hallottam a CB-rádiójuk forgalmazását. Aztán pár perccel később azt is hallottam, amikor betörték az égő helyiség ablakát, és az üveg csörömpölve adta meg magát a nyers erőszaknak. Néhány perccel később pedig azon döbbentem le, amikor egy vérnyugdíjas mama a kis cekkerével a kezében úgy döntött, hogy ő most átvág a tűzoltók műveleti területén, mit számít neki, hogy az egyikőjük majdnem fellökte, a csirkefarhát nem fogja megvásárolni magát! Komolyan mondom az ilyen esetek érlelik bennem a meggyőződést, hogy az emberiség – egy része – megérett a pusztulásra, egész egyszerűen életképtelen, ostoba, és káros (ezt az érzést általában amúgy csak a Jersey Shore tudja kihozni belőlem). Később aztán – amikor már lent voltam az utcán – láttam, hogy egész korrekt kis tömeg verődött a tűzoltók köré, és mindenki tátott szájjal bámulta a fejleményeket. Most komolyan: ha netán egy összeégett embert (netán halottat) kellett volna kihozni a házból, akkor mit csináltak volna a tűzoltók ezzel a rengeteg bamba idióta birkával? Rendőrt kellett volna hívniuk, hogy elzavarják őket, és folytathassák a munkájukat? Bennem legalább volt annyi tapintat, hogy nemhogy nem mentem oda nézelődni, meg fényképezni, de inkább kerültem egy tömböt, nehogy bármilyen formában zavarjam őket a munkában (ugyanis a teljes utcát le kellett zárniuk az oltáshoz, amin szoktam menni dolgozni). Délutánra persze kiderült, hogy mi történt: egy (valószínűleg zárlatos) hűtőgép okozta a tüzet, és a konyha égett csak ki (állítólag, bár én láttam koromnyomokat a mellette levő szoba ablakánál is).

(forrás: langlovagok.hu)

 Éles váltás: az elmúlt pár hét sok változást hozott a kockulási lehetőségeimben: megkaptam a reálhozamomat (ami bőven kevés ahhoz, hogy bankba tegyem, de bőven sok ahhoz képest, mint amit jó pár AXA-s kapott, értsd: lovat részletre), amelyet egyből be is fektettem egy nVidia Gigabyte GTX560ti OC típusú videokártyába, és egy 500 wattos Chieftec tápba. Csak a miheztartás végett íme egy kép erről a csodáról, erről az informatikai műtárgyról, erről a gyönyörűségről:

A két ventis megoldás szerintem kajak menő, de ennél már csak a teljesítménye rajabb: jelen pillanatban minden játék fut fullra húzva 1280X1024-ben, ami azért baráti, legyen szó a GTA4-ről, a Crysis2-ről, a S.T.A.L.K.E.R. – Clear Sky-ról vagy a COD: Modern Warfare 2-ről. Cserébe viszont alig fért bele a házamba (amit ha jól emlékszem 4000 forintért vettem használtan, és szerintem megilletődhetett amikor belepakoltam ezt a szörnyeteget :)), pláne hogy a vinyók még nem kilencven fokban elforgatva szerelhetőek bele, így az adatvinyóm egy vonalba került ennek a seggével, ami azért volt problémás, mivel a vinyónak az adat/tápkábeleit, és ennek a tápvezetékeit nagyon kicsi helyre kellett összezsúfolnom, amit csak tetézett a múlt századot idéző széles IDE-kábel, amit valahogy el kellett vezetnem, mert  a DVD-meghajtóm még ilyen oldskool technikát használ. Azért nagy nehezen sikerült összepasszítanom az egészet, nyomtam egy kövér power-gombot, driverfrissítés pipa, majd nyomtam egy duplakattot a már jó előre feltelepített GTA4 ikonján. Gyorsan be az options-be, mindent fel maxra… és végre elindult a JÁTÉK. Kis kitérő: kölyökkoromban csomó mindennel voltam úgy, hogy nekem sose lesz: azt hittem sose lesz csajom. Na az már van. Aztán – „kis” késéssel – végre van egy olyan gépem, amin minden elfut, ami frissen megjelenik, nem kell dühöngenem, hogy már megint kimaradok évekre valamiből… és bizony mondom néktek ez kurva jó dolog – még annak a fényében is, hogy tudom hogy a videokártya olyan, mint az autó: abban a pillanatban, hogy megvetted máris kevesebbért tudnád csak eladni, ráadásul sokkal. Sebaj, 2-3 évig nyüstölöm majd ezt, aztán eladom 6-7000 forintért – még így is megéri az a rengeteg élmény, amit nyújtani fog az idők során. Visszatérve a GTA4-re: bármennyire hihetetlen, de a négy giga DDR3-as RAM-om, meg a négy magos Athlon (Phenom? mindig összekeverem, amelyikben nincs L3-as cache) procim ellenére bazmeg képes kicsit beakadozni főleg amikor mondjuk az agyonzsúfolt autópályán száguldok szembe 50-60 autóval. Ezt a mocskosmód összegányolt portolás számlájára lehet írni (ugyebár XBOX360-ról lett átírva annak idején), ugyanis más húzónevek (lásd a listát pár sorral feljebb) röccenés nélkül képesek megbirkózni a poligonokkal. Persze a játék az esetek 90 százalékában bőven hozza a 25 FPS-t, szóval nem teszi zavaróvá, esetleg élvezhetetlenné az ártatlan járókelők lekéselését, illetve fejbelövöldözését a probléma, de mégiscsak kihozza az embert a sodrából amikor egy 2-3 éves játék ilyeneket produkál – komplexitása, szépsége ide vagy oda.

Apropó komplexitás (és még mindig a GTA4-ről beszélek): pont amiatt mert a játék hihetetlenül összetett előfordulnak benne orbitális nagy hülyeségek, és vicces jelenetek (elég csak rákeresni Youtube-on a „GTA4 funny compilation” kifejezésre). Az első vicces dolog amivel találkoztam az az volt, amikor Nico (főhősünk) egy elegáns mozdulattal bedugja a kabátjába a Molotov-koktélt. Égő állapotban. Aztán pár órával később azon fordultam le majdnem a székről a röhögéstől amikor éppen motoron vittem a lúzer-balfasz-beszari öcsémet (akit Roman-nak hívnak csak a teljesség kedvéért), éppen nagy eszmecserében vannak a műcsöcsök, és Amerika egyéb jellegzetességeit taglalva, amikor egy elhibázott kanyarnál akkorát taknyolt a két figura, mint egy ház, majd Roman a laza hat méteres esés után feltápászkodott, és – mintha mi sem történt volna – folytatta a mondandóját ott, ahol a baleset miatt kénytelen volt félbeszakítani. Hasonlóan mókás volt az is, amikor a barátnőmmel (hja, mert lehet az is, mint a San Andreas-ban a „forever alone” playereknek) autókáztunk éppen dartsozni, amikor egy khm… véletlen baleset folytán sikerült néhány járókelőt röppályára állítani a motorháztető segítségével, mire ő sztoikus nyugalommal ült tovább mellettem. Biztos besokkolt, vagy nem tudom 🙂 Ezek elég röhejes dolgok, viszont egy csomószor bebizonyosodott a játék alatt, hogy a készítők (majdnem) mindenre gondoltak: remek ötlet például az, amikor elcseszünk egy küldetést, akkor az autókázás alatt például nem ugyanazt a párbeszédet kell újra és újra (és újra és újra, ha valaki tényleg nagyon szerencsétlen) végighallgatnunk, hanem a készítők bizony vették a fáradtságot, és többet is rögzítettek belőlük! Az efféle dolgokat én nagyon nagyra tudom értékelni: amikor nem csak a fő csapásirányt dolgozzák ki, hanem felkészülnek minden eshetőségre, apró, ámde kidolgozott nüanszokkal van tele a játék, amelyekkel esetlegesen soha nem is fognak találkozni egyes játékosok, pedig végigtolták a fő küldetésszálat! (Jó példa erre a Fallout 3-ban az Oázis: Csabi barátom végigvitte úgy, hogy ott nem is járt, pedig nem kicsit elképesztő a büdös nagy pusztaság, meg a romok közepette egy talpalatnyi zöldterület – engem annyira sokkolt, hogy annak idején demotiválót is csináltam belőle.) Ennyit a GTA-ról, ajánlom figyelmébe mindenkinek, aki még nem kerített sort rá: mocskos nagy játék remek hangulattal, és ráadásul még videovágója is van neki, amivel ilyeneket lehet rittyenteni.

Úgy látom ez az ömlesztés több részletben fog megtörténni, ráadásul pont a trollface-es mémekről nem esett szó. Sebaj, majd legközelebb!

Ez jó, megosztom!
    

    7 hozzászólás to “Na akkor ömlesszünk #3”

    1. Nfol szerint:

      Unokatesóm Xbox360-on játszotta végig a játékot és elmondása szerint vannak a városban olyan pontok, amiken áthaladva mindig leesik a framerate néhány pillanatra, pedig nincsen arrafelé semmi érdekes. Nyilván ott van egy környezeti váltás, be kell rántani a következő kerületet vagy ilyesmi. Igazából a San Andreasban is ugyanez volt, csak nagyon kellett figyelni. 🙂

      • JonC szerint:

        kíváncsi lennék, hogy tényleg így van-e, mármint ilyen szektorokkal oldották-e meg azt, hogy úgy tűnik mintha egyszerre lenne benne a memóriában az egész város – ami szerintem is lehetetlen, márcsak az utcák részletessége, a sok apró részlet, és az ismétlődő elemek hiánya miatt.

        • Nfol szerint:

          Nem vagyok birtokában az know-hownak, de biztos fel van kockázva a térkép, és mindig azokat a blokkokat töltik be, amelyikben a játékos éppen tartózkodik, meg szerintem az azzal szomszédos nyolc blokkot. Így közel észrevétlen lehet a váltás.

          Csak amíg a harmadik részben meg a Vice City-ben a szigetek közötti hidakon beadta a játék a töltőképernyőt, addig a San Andreas-ban már csak az épületekbe belépve kellett picit várni, és még PS2-n is csak akkor volt egy pillanatnyi akadás, amikor a lángoló tartálykocsit véletlenül pont a benzinkút kútoszlopai mellé sikerült leparkolni, meg amikor hatos körözési szinten megjelent a hadsereg.Persze ez így is rengeteg objektum meg textúra, és a GTA3 anno elég mohón bánt a memóriával, például nem véletlen meg nem is tervezési hiba, hogy a járókelők időnként melletted bukkannak elő a semmiből, meg hogy az utcasarkon hagyott kocsinak állandóan lába kélt, a félreesőbb helyeken viszont még percek múlva is ott füstölgött a felgyűrt elejű Stallion.Bár volt, aki szerint tele van a város a főszereplőhöz hasonló figurákkal és azok lopták el; asszem a Vice City-ben már tényleg voltak ilyen lámpánál kirángatós arcok. 🙂

          • JonC szerint:

            „a lángoló tartálykocsit véletlenül pont a benzinkút kútoszlopai mellé sikerült leparkolni” erről az jutott eszembe, hogy a négy ritkán fagy, de egy hasonló khm… véletlen húzásomnál sikerült kidobnia asztalra. amúgy örömmel tapasztaltam, hogy a négyben már szerencsére parkolhatsz bárhol a géppel nem nagyon fog eltűnni, sőt ha a szembesávban látsz egy fullos gépet, és megfordulsz érte akkor is jó eséllyel utol fogod érni, nem fog a dev/nullba kerülni 🙂 a motor hiányosságait más bűnözőkre fogó elmélet meg csak szimplán aranyos 🙂

            • bachterman szerint:

              asszem a renderware engine nem kimondottan gta-szintő homokozókra lett kitalálva, hiába hirdették ezen middleware készítői.
              az eltűnő autók ellen én mindig nyitva hagytam a bal első ajtót. így nem tüntette el az engine, és el sem lopta senki. pontosításként: a gta4 előtti játékokban működött ez.

    2. Ferenc Harmati szerint:

      Phenom-nak van (asszem 6M-nyi) L3 cache-e. Amúgy szerintem erősen CPU-limites a konfigod. (játékokhoz proci oldalon a minél nagyobb órajel és a nagy Level3 cache lenne fontos).
      Már a GTX40-hoz is legalább Phenom II X4 -et ajánlanak, ehhez a „szörnyeteghez” 🙂 pedig minimum Core i5 dukálna. Monitor miatt használsz csak 1280X1024-et? Mert ezzel a GPU-val  akár Full HD-ben is elég sok opciót maxra állíthatnál.
      Szóval szerény nyomott véleményem szerint 1 PhenomX4+GTX460 (vagy Radeon HD6850) párossal jobban jártál volna – árban elvileg ua lenne, mint a mostani kártyád 1maga (már láttam a cikket pár napja, de nem akartam lelohasztani a lelkesedésed rögtön az elején… 🙂  ).
      Néha elgondolkodom rajta, vajon mennyire ‘weird’ vagyok, amikor hosszan elgyönyörködök 1 igényesen kialakított áramkörben vagy hasonlóban 😉 Pár hónapja adtam el 1 JBL autós erősítőt – a vevő srác, amikor meglátta és kicsomagolta, ledöbbent a kinézetén, képes volt percekig gyönyörködni benne, majd elgondolkodott, h talán az autója csomagtartója helyett inkább otthon a falat díszítse-e …. 🙂

      • JonC szerint:

        meggyőztél, a következő dolog amit fejleszteni fogok az CPU lesz 🙂 amúgy igen, a monitorom elég oldskool, azt is cserélni kéne majd idővel…

        az efféle cuccok számomra is művészi értéket képviselnek, szerintem semmi furcsa nincs ebben 🙂

    Kommentáld ezt: Ferenc Harmati

    
    preload preload preload