Jól kipöfékeltem magam | Ráktalicska
nov 26

Bő öt éve egy slukk cigit se szívtam (nem kívánom ezt a kijelentést pontosítani, bár lehet hogy kellene), ma éjjel mégis azt álmodtam, hogy szívom a szálakat egymás után, közben meg nyugtatgatom magam, hogy „ugyan, csak ez a pár doboz, utána ugyanúgy leteszem, mint annak idején, semmiség az egész, na gyújtok még egyet”. Annyira életszerű volt az egész, hogy reggel bűntudattal, és számban a dohányfüst ízével keltem.

Kíváncsi vagyok, hogy meddig fogok még ilyeneket álmodni. Ja, és bele se merek gondolni milyen lehet egy leszokott heroinista élete, ha nekem még mindig okoz efféle utórezgéseket a dohányos korszakom.

Ez jó, megosztom!
    

    3 hozzászólás to “Jól kipöfékeltem magam”

    1. Nfol szerint:

      Volt osztályfőnököm az egyik fizikaórát arra kellett fordítsa, hogy néhány osztálytársamat alaposan leb*ssza, amiért 16 évesen nem volt annyi eszük, hogy ha már kilógnak lyukasórán az épületből, legalább olyan helyen gyújtsanak rá, ahol nem látja őket random arrajáró tanerő, és ennek kapcsán mesélte el, hogy neki 10 évvel a leszokás után is voltak ilyen jellegű álmai és hogy valószínűleg egyetlen száltól visszatérne a rendszeres dohányzáshoz.

    2. JonC szerint:

      biztatóan hangzik. akkor maradok ennél a módszernél, álmomban néha elszívok pár dobozzal.

    3. bachterman szerint:

      bizonyos emberek ezt a gőzfelhősítő nebulizer ecigit használják, amire jól rászoknak, és a végén úgy néznek ki, mint a hernyó az alíz csodaországból.

    Kommentáld!

    
    preload preload preload