Nézzük csak ki hány percig nézi ezt az animált gif-et, mire leesik hogy…? 😀

Tényleg nem volt bent

„A pálya sajátosságai miatt sajnos nem állt módomban gólnak ítélni az angolok próbálkozását. Én, és asszisztens kollegáim feddhetetetlen játékvezetést mutattunk be, videobíró használata nélkül is urai voltunk a mérkőzésnek” – nyilatkozta Larrionda a tegnapi angol-német meccs után.

Itt lehet további gyöngyszemek után kutakodni.

Pár napja írtam a vasárnapi kiruccanásunkról, amelynek során katasztrófaturistáskodtunk egy kicsit a heteken át szakadó eső miatt megáradt Teveli-tónál. Sikerült is ellőnöm életem első – szerintem – igazán jól sikerült naplementéről készült fotóját, íme:

Katt a nagyobb mérethez (akár középső gombbal is, hogy teljes méretben nyíljon meg)!

(Még van néhány ezen a linken.)

…but I said ‘no, no, no’

(via, mégegy)

Mostanában gyakran eszembe jut Will Smith egyik frissebb eresztésű filmje, a Legenda vagyok. Tudjátok, az az a mozi, amiben egyedül ő él túl egy vírusfertőzést Manhatten-ben, és hűséges kutyájával ketten uralják a várost küzdve az állatkertből megszökött oroszlánokkal, és az időközben hm… kicsit magukból kifordult állampolgárokkal. Övé a város, bárhova bemehet, bármit elvehet, bármelyik kocsit elkötheti, csak éppen a lényeg hiányzik az életéből: a társadalomban élés biztonsága. Mióta újra és újra belevetem magam a Fallout3 világába minden alkalommal eszembe jut a film, mivel ugyanolyan magányosnak és kicsinek érzem magam, mint amilyennek Robert Neville érezhette magát a kihalt, sivár nagyvárosban (pláne miután… hagyjuk, nem spoilerezek, tessék megnézni!).

Az ‘egyedül vagyok egy több millió emberre tervezett metropoliszban’-érzés tökéletesen átjön a fent említett játék nyüstölése közben is. A legjobb az lesz, ha mellékelek egy képet, ami talán visszaadja a hangulatot (amúgy a Wall-E is ezen a vonalon mozog, bár tény, hogy kevésbé nyomasztó):

Persze az emberiség kihalása után hátramaradó táj nem csak a játék fejlesztőit ihlette meg, elég ha csak a Legenda vagyok alapjául szolgáló regényt említjük, vagy épp’ Matt Logue zseniális fotóit, amelyek a kihalt Los Angeles-t ábrázolják. Ezeken az épületek a helyükön vannak (a fenti képpel ellentétben, bár az egy fiktív atomháború utáni világról készült), mégis elkapja az embert a kozmikus magány tőlük:

Hja, és ha már a témánál tartunk: íme a videó, ami nem próbál meg elkeseríteni, és valamiféle szorongással hatni az emberre, sőt: szerintem nagyon szép. Time lapse technikával készült, az aláfestő zenéjét pedig a Radiohead szolgáltatta (kulisszatitkok a készítéséről itt):

Persze ez csak néhány példa volt erre a kihalt Föld témára. Valahogy az embereket izgatja a kérdéskör, hogy milyen lehetne a világ mondjuk egy gyilkos járvány után, milyen lehet az, amikor a természet szép lassan elkezdi visszafoglalni a helyét: indák kúsznak a toronyházakra, vadállatok falkái, és bogarak milliárdjai lepik el a beton repedésein kibújó fűtől zöldbe borult utcákat… A vicc pedig az, hogy ha így folytatjuk erre minden esély meg is van. Cseszhetjük a tudományt, ha majd Földanya immunrendszere beindul, és komolyabb antitesteket kezd el termelni  a kórokozók ellen, akik miatt betegeskedik már hosszú ideje…

Csak annyit elöljáróban, hogy azért volt szükség erre a megoldásra, mert az én gépházamban valamiért nem érzi jól magát ez az alaplap-típus, új házra meg egyelőre nem telik. További kommentár nélkül íme az eredmény:

Íme a bekapcs-gomb (nehogy megint leégessem a lapot)

Pörög ám a videokártya-hűtő 🙂

Távlati kép 1.

Vinyók, és a DVD-meghajtóm

Felülnézetből az installáció

Ééés… fut a Win-telepítő! 😀

A cybersport oltárán feláldozott idő eltöltésének is lehet elegáns módja:

(Igen, az ott az Urban Terror főmenüje. Csináltam pár videót is a mai irtásról, csak egyelőre még röpke 1,1 giga az a négy perces avi, amit fel akartam tolni Youtube-ra (és így nem lehet), úgyhogy ez holnapra mára fog maradni :))

Mert spórolni akartak. Persze, hogy nem működött ha be se volt építve.

(forrás)