jún 22
A patakocska lassan de biztosan elmosta az éjszaka utolsó fekete, piszkos foszlányait is. A nagyra nőtt gombák között mókus surrant makkal kicsi mancsában, néha két lábra emelkedve körbekémlelte a tisztást. A csillogó fűszálak felett lebegő könnyű hajnali köd prizmájában szivárványt festett a napsugár, amely épp átszivárgott a levelek zöldje között. A távolból lantpengetés kósza dallamait hozta a langyos szellő.
– Szeretsz? – kérdezte a fűzfa. A másik elmosolyodott, és csak a lombkoronája apró rezdülése árulta el, hogy biccent. – Akkor jó – mondta megkönnyebbülten, majd hagyta, hogy ágaik egymásba fonódjanak.
a másik biztos fatökű. ikszdé
szép. és elgondolkodtató. és költői. tetszik.
végre egy olyan WP, ami BLOG. nagybetűvel
és nem marketinges meg céges weboldal 
Gratulálok!!!
köszönöm az elismerő szavakat, tőled pláne jól esik a dicséret!
úgy látszik, enyémet nem olvastad még, kedves varnyú