Az vagy, amit megeszel | Ráktalicska
aug 18

(Figyelem: ez ritka gusztustalan lesz. Ne mondja senki, hogy nem szóltam előre!)

Ma történt velem valami nagyon durva, eleddig soha át nem élt trauma, amely bőven érdemes arra, hogy post szülessék belőle. Nagyon régen sokkolt már valami ennyire, úgy gondoltam, hogy már nem tud meglepni az Élet… nos tévednem kellett néhány perccel ezelőtt. Persze ilyen felvezetés után egy tömegkarambol végignézése, vagy egy vízihulla kiemelésében való segédkezés a  minimum, amire az ember gondol, de higgyétek el a maga módján elég undorító volt az is, ami velem esett meg:

hazaérvén a melóból úgy gondoltam eszek valamit. A hetek óta bevásárolt Smack-leves (amit még Szekeres Andris is megénekelt a Junkies színeiben) elkészítése nem okozhatott gondot egy olyan gasztronómiai gurunak mint én, aprítottam bele egy kis lilahagymát is csak az érzés kedvéért. Miután sikerült néhány enyhébb égési sérülés árán elfogyasztanom (mondanom sem kell mennyire jó érzés, amikor az ember szájpadlására ráragad a forró tészta) úgy döntöttem, hogy a maradék fél fej hagymát a hűtőmben hetek óta figyelő Spar Budget típusú kb. 30 dekás bontatlan májkrémmel és persze némi kenyérrel fogom elfogyasztani. Figyelmes voltam, márcsak a szóban forgó  termék elég régre datálódott vásárlási időpontja okán is, de megnyugodva konstatáltam, hogy még van két napom, hogy megegyem. Kivettem a hűtőből, és furcsállva tapasztaltam, hogy nem puha, hanem olyan, mintha egy műanyag rudat fognék a kezemben. – Ezek a jó munkásemberek legalább jól megtömték a finom ambróziával, végre nem a jónép lehúzása volt a cél – gondoltam, majd egy jól irányzott mozdulattal beleböktem a kés hegyét a hengerbe. Ami ez után történt arra nem lehet felkészülni lelkileg, még az is sokkos állapotba került volna, aki számít rá, hát még én: egy „phúúúúúú” hang kíséretében távozott a burkolat alatt megrekedt gáz, amely ráadásul kis gusztustalan pacákkal a tűzhelyet is bepermetezte. Bele se merek gondolni mi lett volna, ha mondjuk fölé hajolok amikor bökök… Mindenesetre itt már sejtettem, hogy ebből nem lesz vacsi. Ez akkor ért bizonysággá bennem, amikor megszagoltam a rést: ilyen tömény fingszagot legutoljára nem is tudom mikor éreztem 🙂 Persze a „phúúúúú” hatására az egész konyhát belengte a penetráns pulykaszag poshadt párája, így nem volt mese, menekülőre kellett fognom a dolgot.

Néhány perc múlva visszamerészkedtem egy ablaknyitás erejéig, de nem mertem sokáig a helyiségben tartózkodni, hátha eszméletemet vesztem, és ott fogok megfulladni a konyha kétes tisztaságú padlóján.

Végezetül tekintsük meg a márkát reklámozó remek spotot:

Érdekes, a lejárat előtti erjedés mint pozitívum nincs megemlítve benne.

Ez jó, megosztom!
    

    5 hozzászólás to “Az vagy, amit megeszel”

    1. Bobo szerint:

      No és a pulykacsont amit 3hétre felejtettél a dobozba?
      Az sem überelte? 😀

    2. bachterman szerint:

      májkrémet csak őstermelőtől 😉

    3. Verus szerint:

      Az élet csupa meglepetés. 😀

    4. Gulyu84 szerint:

      Vegyél ki bármit a hűtőnkből 😀 1x a szekrényből vettem ki egy csomag szeletelt kenyeret ami kifolyt a csomagból :p

    5. JonC szerint:

      most hogy mondod… az volt még hasonló szagú cucc 🙂

    Kommentáld!

    
    preload preload preload