Rá kell döbbennem, hogy bizony az Androidra áttérés nemcsak annyit jelentett számomra, hogy most már tapizhatom a képernyőt, meg szép színes minden, hanem bizony a kocka-énem is örömöket lelhet benne. Példának okáért íme egy kép, amit ma reggel loptam a laptopom képernyőjéről (amelyre fel van telepítve az Android SDK):
Bal oldalon a telepített programjaim listája (a telefon app könyvtára látszik a Windows parancssorában), jobb felsőben az épp futó debug progi, jobb alsóban pedig egy kilopott kép a készülék főképernyőjéről
Angelday-t kell idézzem: uraim, csodálatos korban élünk! (Mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy még nem tudom mire használjam a parancssori elérést, de legalább megoldottam, hogy működjön 🙂 A totál haszontalan célok hosszas szenvedés árán történő elérése tipikus kocka-dolog, normális emberek ezt nem fogják soha megérteni.)
A dontpanic nevű könyvtár érdekes lehet. 🙂
Én éppen Windows parancssorban működő szövegszerkesztő után nyomozok, mert bár a DOS-ból megörökölt edit pont annyit tud, amire nekem kellene, de csak angol kiosztással használható.