dec 01
Érdekes megfigyelést tettünk hugommal már hónapokkal ezelőtt: az emberek – amikor valami ismeretlen dologgal találkoznak – két módon reagálhatnak: vagy félnek tőle, vagy megpróbálják kötni valami számukra ismerős témához. Eme elmélet empirikus bebizonyítására tökéletes módszernek bizonyult a vadászgörényünk (ill görényük), Bogyó megsétáltatása alkalomadtán a városban (természetesen kis pórázával megzabolázva mérhetetlen kíváncsiságát). Ennek a rendkívül komoly, és tudományos kutatásnak a végeredményét az alábbiakban láthatjátok:
Kommentálni talán nem is szükséges 🙂 (Köszönet a tool-ért amivel csináltam a graphjam-nek!)
na mán az excel nem is jó grafikonkészítésre? 😀 ú de szeretnék én is egy görényt. mondjuk értetlenül állok az előtt, hogy a többség képes macskának nézni, nem nagyon hasonlítanak egymáshoz. 😀
Nemis igaaz,az enyémet már kutyába „se”nézték!Meg talán még a tengerimalac is elterjedt lehet némely népek körében!:P
Az én tengerimalacomat rendszeresen NYÚLnak nézik (!) – kiakasztó…ráadásul nem 1 olyan ember, aki „közelebb áll” a falusi élethez, mint a városihoz 😉
Megtanultam: már semmin nem kell csodálkozni.