Még egyszer, és jó időre talán utoljára hozom fel mindannyiunk kedvenc témáját, amelyet talán a Windows-hoz, vagy a fogorvosi kezelésekhez lehetne hasonlítani: ez is szükséges, és rossz egyszerre. Bizony, ez a téma a politika, amelyet most már eleget boncolgattam az utóbbi hetekben (nem is ismerek magamra, nem voltam én ez az agitálós fajta…), de ígérem ezúttal a véresen komoly megmagyarázós hangvételemet hanyagolva inkább a vidám oldalát fogom taglalni ennek a cirkusznak, amit a mi adónkból űznek ezek a bűnözők (tudom, demagógia).

Ma – miközben gyökkettővel próbáltam visszavánszorogni az albérletbe az öt kilométer futásom után, amit idén már harmadszor(!) sikerült abszolválnom az egyik helyi konditeremben – a belvárosban kaptam egy helyre kis újságot egy szép nagydarab mosolygós körszakállas metálosnak tűnő fiatalembertől. Elfogadtam, megköszöntem (persze minek, tudom, tudom), és csak úgy futtában átvizslattam a címlapját. Az virított a lap tetején hatalmas betűkkel, hogy „SZEGEDI CSANÁD AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN”. Hm mondom magamban, ez elég suta cím egy újságnak, de legalább azt levágtam belőle, hogy ez a szórólap nem szórakozóhelyet, meg ablakboltot akar reklámozni, hanem valami választási nyüvek má’ megint… de akkor mégis melyik párt ez? Megfordítottam… jé, Jobbik 🙂 Ja, hogy ez az arc a párt alelnöke, és ez volt az, amelyik beült az EP alakuló ülésére Gárda-egyenruhában? Na, megint tanultam valamit (kérdés, hogy mennyi haszna volt)! Vacsora közben átrágtam magam rajta egy kicsit tüzetesebben is (az ilyen propaganda-anyagoktól mindig megindul a nyáltermelésem), és két cikken röhögtem fel hangosan, a többi csak mulattatott (ilyen címek voltak, hogy ‘A gárdisták zaklatása helyett a cigánybűnözést számolja fel a rendőrség!”, meg „A lelkivilágomtól egy Székely Köztársaság sem áll messze”). A szóban forgó írás címe az volt, hogy „A Jobbik külpolitikája Keletre néz” (így, nagy kával), és ez a bekezdés szerintem vicces belőle:

A magyarokat Belső-Ázsiában testvérnek tekintik, és ez a kazahokra fokozottan igaz.(…) A Jobbik véget fog vetni annak az időszámításnak, hogy a haszon legyen az elsődleges. Sokkal inkább fontosabb a magasabb rendű lelki öröm, hogy a rokonainkkal, testvéreinkkel köthetünk újra szövetséget. Nem mellesleg ez a magyar-kazah szövetség lesz Európa és Belső-Ázsia szövetségének az új alapja.

Tudom, fasz vagyok, de Kazahsztánról nekem valahogy mindig ez jut az eszembe:

Borat, és húgocskája, aki Kazahsztán egyik legelismertebb kurvája, a háttérben egy átlagos kazah falu

Szóval akkor miért is lesz gyümölcsöző ez a magyar-kazah szövetség, és miért is lesz a két földrész (legalábbis nagy kiterjedésű terület) szövetségének, mi több testvéri összefogásának, és zokogva egymás mellére borulásának alapja? Nem voltam rest, felütöttem a Wikipedia vonatkozó oldalát, és az ott leírtak alapján a következőket szűrtem le: érdemes lesz spanolni velük, mert Bajkonurban van az oroszok űrközpontja, ja meg van sok olaj, szőlő, teve meg kecske, ráadásul 8-10 évnyi általános iskola után már mehet az ember főiskolára(!). Ja, és gyönyörűek a kazah lánykák is, lásd a fenti képet 😀 Szóval ha a Jobbik hatalomra kerül, akkor mi is részesülhetünk ebből a földi paradicsomból, amelyet Kazahsztánnak neveznek.

Volt ma még egy cikk, amelyen azért derültem nagyot, mivel Csanád is újfent bebizonyította általa, hogy létezik a magyar nyelvben egy olyan szó, amit csak és kizárólag a politikusok használnak, ez pedig a elkúrtuk meggyőződésem. Tegye fel a kezét, aki hallotta már olyasvalaki szájából elhangzani, aki nem volt tolvaj politikus! A Belga is felismerte ennek a szónak a magyarban elfoglalt kitüntetett helyzetét, mivel a – nem is olyan rég megjelent, mellesleg egész egyszerűen zseniális, és ingyen tölthető – Arany című albumukon egy egész számot szenteltek neki. A – meglepő módon – Meggyőződésem címen futó számot muszáj mellékelnem itt, mivel tökéletes példája annak, hogy mennyire bódító, és értelmetlen masszává összefolyó maszlagot képesek összehordani ezek a kivételes tehetséggel megáldott mesemondók, akiket mi a politikai elit tagjainak hívunk:

Dalszöveg is dukál hozzá, ehunvane (bár had tegyem hozzá, hogy semmivel se teszi érthetőbbé a mondanivalót az olvasása).

Még egy poén, és tényleg leszállok a Jobbikról (márcsak azért is, mert az összes többi párt ugyanígy megérdemelné a fikázást), de ez teljesen véletlenül akadt az utamba miközben jöttem haza ma:

Végre egy szókimondó tökös gyerek! Ez az Ákos, csak így tovább! Esetleg a párt jelmondatát is le lehetne cserélni erre, nem? 😀

Ez jó, megosztom!

•