Ennek is el kellett jönnie egyszer | Ráktalicska
okt 11

Amikor szombat éjjel fél tizenkettőkor egy alagsori koncertteremben ülsz, hallgatod a dübörgő pankzenét, nézed a villogó színes fényekben pogózó fiatalokat, és ahelyett, hogy te is bent ugrálnál, inkább a süppedős kanapéban egyre jobban elfolyva az álmossággal küzködsz, miközben a sörödet sem bírod meginni, annyira jóllaktál, akkor rá kell döbbenned, hogy öregszel.

Ez jó, megosztom!
    

    3 hozzászólás to “Ennek is el kellett jönnie egyszer”

    1. sztiv szerint:

      néha nekem is van ilyen, de csak ha nem jó a társaság. viszont a pénteki grenma koncertet végigugráltam és ordítottam. fájt is utána a lábam, meg a torkom. de megérte. 😀

    2. JonC szerint:

      persze, én is túldramatizáltam a dolgot, de csak hogy frappáns legyen a post 🙂 fogok én még fosrészegen a tömegben pogózni! 😀

    3. sztiv szerint:

      lájkolom. 😀

    Kommentáld!

    
    preload preload preload