… kiáltott fel valami lepedőbe öltözött szakállas faszi pár ezer évvel ezelőtt, mert azt hitte felfedezett valami nagyon kúl dolgot, pedig aztán akkor még hol voltunk az internettől, meg a felfújható dugható birkáktól. Nnna, ma én is átéltem ugyanezt, bár nem volt ennyire átütő erejű az élmény, ugyanis már régóta bujkált bennem az ötlet, amellyel végre felpörgethetem a blog posvadt állóvizét végre: hölgyeim és uraim, ezentúl amikor esetleg nem lesz semmi kedvem írni azt fogom csinálni, hogy fogom a Google Reader-ben ilyenolyan okokkal megcsillagozott tételeket, és egy-egy postban mondjuk 8-10 darabot újraközlésre bocsátok itt, természetesen az én felülmúlhatatlan, egyedi stílusú kommentárjaimmal megfűszerezve!
Természetesen mindez óhatatlanul is magával fogja vonzani, hogy lesznek elég durván 18+-os témák is, úgyhogy ezen postok minden esetben hajtás után lesznek elérhetőek, ennél komolyabb parental control-t sajnos nem tudok produkálni, különben is az legyen a szülők feladata.
Az első adag reményeim szerint hamarosan érkezik, a kettes vágány mellett tessék vigyázni!
Várom, mert több JonC-t szeretnék látni a Readeremben.
Egyébként én is gondolkoztam hasonlón, de egyelőre nem sikerült eldöntenem, hogy milyen formában lenne érdemes ezt kivitelezni (pl. egy posztban több téma röviden, vagy inkább minden téma külön posztban, hosszabban véleményezve, milyen gyakorisággal…).
először is nagyon örülök, hogy több postot szeretnél látni tőlem! 🙂 én is szeretnék többet írni, dehát ezek a fránya hétköznapok kiszívják az emberből azt a kis energiát is, amit esetleg blogolásra fordítana, oszt’ marad az agyatlankodás killing floor-ban.
amúgy én tízesével adagolnám (szép kerek szám), folytatólagos számozással. meglátjuk még mi lesz belőle.