Megint megtalált a cégnél egy körlevél, mely egy ezer éves poént, a modern ember napi rutinját ábrázolja márkákban kifejezve. Ha valaki nem ismerné, itt látható az említett mű (ez konkrétan fehérváriájbíemes geek-edition):
Én – többek között – az utolsó pontjával vitatkoznék, szerintem az így fest a valóságban a kockáknál:
Na ezzel zárnám is a hetet, jó pihenést mindenkinek, hétfőn újra jelentkezek!
Léteznek olyan emberek, akik egész egyszerűen nem boldogulnak el a realitással. Ahogy felkelnek (pontosabban feltápászkodnak) a gépük elől egyből egy ismeretlen, és gyakran ijesztő világban találják magukat, ahol bizony nincs Undo, de még egy nyomorult Google se, amiben rákereshetnének arra, hogy miért fáj, ha magukra öntik a forró kávét. Ők bizony a kockák, akik ha nagy tömegben fordulnak elő egy adott cégnél (mondhatni nagy az egy négyzetméterre jutó számuk), akkor bizony a vezetésnek gyakran kell olyan tájékoztatást nyújtani nekik, mintha valami fogyatékosokat rehabilitáló intézet lakóit próbálnák terelgetni a világban rájuk leselkedő veszélyek között. Klasszikus formájuk az a típus, akit a jól programozott droid (JPD) néven szoktam illetni, mivel ők a kártyás beléptetős ajtón kifele jövet (amikor már nem kell kártyát lehúzni) akkor is megnyomják a nyitásra szolgáló kapcsolót, ha az adott ajtót épp egy előttük haladó kollega nyitva tartja nekik. A rosszul programozott droidok (RPD, esetleg SZPD néven is ismerősek lehetnek) – mint amilyen én is vagyok – ilyenkor az adott műveletet skippelik a scriptből, és hanyag módon kapcsolónyomogatás nélkül csak kisétálnak ilyen esetekben.
Szóval vannak ezek az esetlen, támogatásra szoruló lények, akik gyámoltalanok a nagyvilágban, ha nincs legalább egy olyan cucc náluk aminek teljes értékű QWERTZ billentyűzete van (legalább egy nyomorult PDA, vagy valami kell, hogy a kezük ügyében legyen). Nekik szól a mai napon érkezett tájékoztatás, amit minden dolgozó megkapott, és az újonnan felszerelt kártyás sorompórendszer működésére próbál rávilágítani:
Kezelés
A gépkocsival álljon be a sorompó elé úgy, hogy a kártyaleolvasóhoz tudja közelíteni a belépő kártyáját. Az olvasó leolvasási távolsága kb. 10-15 cm. A jobbra történő ráfordulások esetén a manőver nagyobb ívben történő rákanyarodást és fokozottabb figyelmet igényel. Letekert vezetőoldali ablakkal (!!!!! – JonC) közelítse a belépőkártyát a konzolon lévő kártyaleolvasóhoz. A nyitás előtti állapot az 1-es ábrán látható.
Bizony bizony, ilyen egy lezárt sorompó. Nahát!
Érvényes kártya felmutatását követően a sorompókar felnyílik, és kb. 5-6 mp-ig lehetővé teszi a sorompó alatt történő áthaladás megkezdését. Amennyiben nem történik áthaladás, a sorompókar 5-6 mp. nyitvatartási időt követően visszacsukódik. A sorompókar mozgásakor a sorompótestre szerelt sárga lámpa villog. A nyitás állapota a 2-es számú ábrán látható.
Szóval felfelé nyílik. Cseles. Felettébb cseles!
Az áthaladás állapota a 3-as számú ábrán látható.
Ahogy a nyíl is mutatja, tolatni kell. Asszem.
Vigyázat! A teljes lecsukódást követően véletlenül se tolasson vissza, mert ez esetben már nem nyit a sorompó, a manőver a sorompókar és a gépkocsi sérülésével járhat. A kétirányú behajtóknál, a hurok jelenléte miatt később történik a záródás, a hurok elhagyását követően. A behajtást követő lezárás folyamata a 4-es számú ábrán látható.
Szóval húzzál bele, mert a sorompó kettévághatja a kasztnit!
Ezek alapján talán szegény geekek is sikerrel vehetik a sorompó jelentette akadályt a mindennapokban. Én mindenesetre elgondolkoztam, hogy csak hülyének nézi a vezetőség a kollegákat, vagy tényleg szükség van az ilyen szintű szájbarágásra? 🙂
UPDATE:
ezek szerint másoknak is feltűnt a cégtől a tájékoztatás dedós volta, mivel meglódult néhányuk fantáziája rendesen 😀 Tessék megtekinteni, hogy mik születtek! (Az első négy ugye az eredeti, azokon nem kell nevetni.)
Nagy volt a kísértés, mégse kattintottam 🙂
a Magdi anyus koporsóját cipelő bácsik is alig tudták visszatartani könnyeiket
Most temették el Magdi anyust. Asszem megyek és álomba zokogom magam. (Had tegyem hozzá, hogy már jópár hete elhunyt, eddig jegelték valami Tesco-raktárban?) Amúgy a rész végén a hisztiző nénire valóban illik az a kedves beszólás, hogy „anyád temetésén huncutkodjál”, ahogy elnéztem 🙂
Most kaptam a hírt, hogy egyes fiatalok akiknek semmi sem szent, máris meggyalázták nemzetünk nagyasszonyának sírhelyét!
Megrázó kép is készült az esetről:
Blekkmetálos ribancok tivornyáznak Magdi mama sírhelyén!
A BDPOSZ (Blekkmetálos Divatpózerek Országos Szövetsége) mereven elzárkózott az esettől, és ezúton kéri a lakosságot, hogy ne a tisztességes, vörösboroskóla vedelő, kecskevérrel írt pentagramban kisgyerekeket feláldozó többségen próbálják meg levezetni az indulataikat a felháborító eset miatt!
