Sokan állítják magukról, hogy nagy állatbarátok, sőt egyesek addig merészkednek, hogy kijelentsék: némelyik kutya okosabb, mint néhány embertársunk (amivel egyet tudok érteni, ha viszonylatokban gondolkodunk, azaz a legtöbb kutyának megvan a magához való esze, ellentétben pár „emberrel”).
Ez eddig oké, de tegye fel a kezét, aki ennyire szereti őket! Na ugye, hogy van még hova fejlődni? 🙂
Az a cuppogás meg egyenesen priceless bazz.
Én kérek elnézést, NSFW, NMHH, 18+, fujjabelemjönki.
Tovább »
Az alábbi képen négy röhejes részletet rejtettünk el. Találd meg mindet!
Ha valaki lemaradt volna róla itt tekintheti meg – már ha nem fél attól ami a Family Guy-os Peter-rel történt ebben a videóban 🙂
UPDATE: és törölték a videót, ezt is megértük! Alapvetően ez egy hatalmas előrelépés volt az emberiség számára, de ha valaki mégis megnézné itt megtalálja.
A kis hazánkban immáron húsz éve tevékenykedő Spar üzlethálózat marketingesei nem tétlenkednek: egyrészt pár hete pörög a megboldogult (hüpp) általános iskolás korom Lutra-albumos őrületéhez hasonlító Dzsungelmániás promójuk (ami ugye arról szól, hogy kétezer forint feletti vásárlásnál kapunk egy csomag állatos matricát, amihez persze a gyűjtőfüzet egyrészt fizetős, másrészt meg jellemző módon hiánycikk), másrészt pedig a legújabb húzásuk az volt, hogy létrehoztak egy oldalt, ahol bárki megtervezheti a táskát, amelyet a bolt idővel be fog vezetni a mostani helyett.
Erre különféle gyümölcsök állnak a rendelkezésünkre, amelyeket egy alaposan lebutított Photoshop-hoz hasonló felületen rendezgethetünk a táskára ízlésünk szerint. Persze a fake adatok megadásával készült pályaművek most is sokkal szórakoztatóbbak, mint azok amiket vér komolyan gondoltak alkotóik, nézzünk is párat közülük – márcsak azért is, mert esélyes, hogy az enyészetéi lesznek idővel, ha észreveszik őket az adminok:
1. Csillámsparláma:
a Facebook talán legdinamikusabban fejlődő magyar csoportja (bevallom néha visítva röhögök azokon, amiket kipostolnak, biztos szar lehet a humorérzékem) itt is képviselteti magát, ráadásul jelenleg ez rendelkezik a legtöbb szavazattal. Hát ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy nyáhh:
2. Rárántotta:
nem hinném, hogy befutó lesz, művészi kivitelezés ide, frappáns jelmondat oda:
mint ahogy ez sem, pedig igazán kreatív zöldséghasználatnak lehetünk tanúi:
4. Faszt a szátokba:
az anarchista jelmondat, a művészi igényességgel felépített makk, és a tökéletes kompozíció alapján azt kell mondanom, hogy majdnem tuti, hogy a befutót tisztelhetjük benne. Kicsit mondjuk explicit, de maximum eltakarjuk a kisgyerekek szemét, Margit néni a harmadikról meg úgyis látott már ilyet még anno ’67-ben :
5. Izmos szúnyog fejjel lefele:
ha valaki látja a szúnyogot ebben a képben az szóljon. Nekem csak a három padlizsán, a két kókuszdió, meg a többi növény van meg:
6. Tártva nyitva (sic!):
a kidolgozás ugyan elnagyolt, ámde a mondanivaló mégis átütő erejű. Boldog volnék, ha ilyen táskával libeghetnék be legközelebb a forgóajtón túli mesevilágba:
újabb mű, ami rendkívüli kreativitásról tesz tanúbizonyságot. Tessék megfigyelni a bal oldali alak testének kidolgozásánál a körte formájának szellemes felhasználását! A még soha nem hallott szlogen pedig csak hab a tortán:
Aztán persze voltak olyanok is, akik túlléptek a „mindenből csináljunk faszt meg pinát” vonalon, és világnézetüknek, elveiknek adtak hangot, amikor megragadták az egeret, és karfiolokba, banánokba oltva nekiálltak alkotni:
8. Tesco:
meg lennék lepve ha ez nyerne nna:
9. anti-marketing:
a szélsőbalos antiglobalista hippimozgalom egyik jeles tagja sem volt rest körtét, és cseresznyét ragadni, hogy felhívja a figyelmünket a ránk leselkedő veszélyekre. Ezentúl életem végéig fényen fogok élni, annak a pesti családnak is hogy bejött:
nem is értem, hogyan merülhetett fel bárkiben is az a bűnös gondolat, hogy a Spar nem áll ki mellszélességgel a magyar termelők mellett, pedig aztán de. Az is csak teljesen véletlen, hogy csak hosszas keresgéléssel lehet hazai hagymát találni a polcokon, illetve a többi cucc között is bőven van olyan, amin még a magyar feliratot is csak nagy erőfeszítések után lehet megtalálni. No mindegy, a cég minden igyekezete ellenére (állítólag most folynak a tárgyalások, hogy az idegenül csengő Spar nevet lecseréljék valami másra, ami közelebb áll hozzánk, mondjuk Balatongulyásalföldunicumszegedipaprikamagyarborcsikósostorospálinkaszéplányokgyönyörűtájak Kft-re) még mindig akadnak ilyen renitensek, elrettentő példaként álljon egy ilyen táska is:
11. Légy kreatív!:
nem értem a táska készítőjének a problémáját: mi lehetne kreatívabb annál, mint amikor egy banán és két kókuszdió segítségével rittyentesz egy nagy falloszt?:
Persze akadnak még ezeken kívül is gyöngyszemek dögivel, érdemes itt körülnézni. Ezek után kíváncsi leszek, hogy melyiket fogja majd a rendkívül szakmai zsűri a legjobbnak tartani, de erős a gyanúm, hogy valami olyat, amin nem szerepel egy pina vagy fasz sem. Úgy gondolom, hogy ez szomorú, de sajnos ilyen savanyú, sótlan világban élünk, nem hiába mi vagyunk a legdepisebbek széles e világon.
Az alant beágyazott flashjáték ezennel megkapta tőlem a címben említett titulust. No persze nem azért, mert annyira jó, hanem mert a szilveszterig visszamaradt néhány röpke napotok tutira rá fog menni, mire végigtoljátok (már persze ha nem vagytok sokkal okosabbak mint én :)):
Mostanában (megint) tele van a net Portal-os tematikájú vicces képekkel, videókkal, és egyéb audiovizuális anyagokkal (csak hogy szakszerű legyek), és lassan várható a Flash-játékok áradata is, amelyek még tovább növelik majd a játék körüli hype-hullámot. (Apropó hype: tervezem, hogy én is hozzájárulok majd egy posttal, csak még végig kell tolnom, nehogy úgy járjak mint mostanában pár elemzésemmel, amikben hülyeségeket pontatlanságokat állítottam egyes játékokkal kapcsolatban, mivel kellő belemélyedés nélkül álltam neki őket megszakérteni. Jó példa erre a Just Cause 2 tesztem, amiben azt állítottam, hogy a négykerekű járművek irányíthatatlanok, közben pedig mégis lehet őket. Ezúton szeretném üzenni azoknak, akik emiatt tettek le a játékról, hogy ne tegyék, inkább vegyék figyelembe a viszonylagos céltalanságot, ami a stuff nyüstölése közben gyakran elfogja az embert, ha már finnyáskodni akarnak valamiért.)
Meg is érkezett az első fecske, amelyben a kortalan orosz klasszikust, a Tetrist hozta össze a mókás kedvű fejlesztő a Valve csodájával. Izgatottan várom a highscore-okat, természetesen csak screenshot-tal bizonyítva azok valódiságát!:
Én egész egyszerűen nem hiszem el, hogy van olyan, aki ennyi ideig képes volt hallgatni ezt a jóféle japán muzsikát (no persze lehet, hogy lenémította, aztán ment a háttérben egy külön fülön a böngészőjében. de ez akkor is egy hónap!!):
Itt tudjátok tesztelni a tűrőképességeteket, ez pedig egy kis ponttáblázat, ami alapján belőhetitek a skilljeiteket:
BONUS:
Én talán ha a normal mode-ig eljutottam, viszont erősen gondolkodok azon, hogy az mp3 verziójából faragok egy csengőhangot magamnak 🙂
Na jó, azért volt honnan meríteni. Kedvenc mém jelenleg 🙂
A magyar blogger szcéna éllovasával, a netes körök bálványával, az információk szellemes tálalásának alfájával és omegájával, JonC-val egy meghitt belvárosi kávézó teraszán beszéltem meg találkozót. Kevergettem a kávémat, és közben azon gondolkoztam, hogy mivel is kezdjem a Mester faggatását. Bevallom őszintén, kicsit aggódtam, elvégre tudvalevő, hogy nem szívesen ad interjút – mint mondta, nem akar lesüllyedni a celebek színvonalára azzal, hogy nyakra-főre nyilatkozik, és folyamatosan a magazinok címlapján tanyázik.
Ebben a pillanatban lépett be ő – hirtelen mintha megállt volna az idő. Minden szem rá szegeződött, ámde ő erről látszólag nem vett tudomást – hanyag eleganciával a fogasra akasztotta kabátját, majd végigkémlelte a helyiséget. Amikor észrevett, szemei felvillantak, halványan elmosolyodott, majd ruganyos léptekkel elindult felém. Ekkor felvillant egy emlékkép: valahogy így éreztem magam annak idején az egyetemen vizsga előtt. A szívem egyre hevesebben dobogott. Leült velem szemben, mély dallamos hangon köszöntött, ujjait összekulcsolta, és felöltött egy olyan arckifejezést, amely egy szempillantás alatt lehűtött – a túláradó nyugalom, és pozitív életszemlélet áradt egész lényéből.
Riporter: – Jól nézel ki? Tegezhetlek?
JonC: – Csak nyugodtan. Alapvetően nem szeretem ha egyből ezzel kezdi valaki, de veled kapcsolatban még ezt is meg tudom bocsátani <mosolyog>.
Riporter: – Mi van veled mostanában? Kicsit mintha leült volna a pörgés körülötted.
JonC: – No igen, mostanában sajnos nem tudom minden energiámat a nép művelésére fordítani, bármennyire is szeretném. Tudom, hogy követők tíz- és százezrei várnak minden megnyilatkozásomra, de nagyon leköt a munka, a család, és a különféle egyéb tevékenységek, amelyeket nem szeretnék megnevezni. Megnyugtatok mindenkit: a raktalicska.hu élt, él és élni fog! Nem kell sokat várnotok, és újra nekidurálom magam valami világmegváltó gondolat megfogalmazásának, ahogy az már megtörtént számtalanszor az utóbbi években.
Riporter: – Apropó évek! Hogyan tudod ilyen régóta hozni ezt a konstans magas színvonalat a blogon?
JonC: – Igazából erre születni kell azt gondolom. Egy halandó, mint mondjuk te – és most nem szándékozlak megsérteni – szinte egészen biztosan nem tudna ilyen 7-8, esetenként még több sorból álló körmondatokat fogalmazni, amelyekben hemzsegnek az egymásba ágyazott záró- és gondolatjelek, metaforák, színesztéziák, és egyéb irodalmi struktúrák. Talán nem véletlen, hogy ennyi olvasó kíváncsi nap mint nap a gondolataimra.
Riporter: – Valóban népszerű vagy országszerte. Nem gondoltál még arra, hogy esetleg politikai pályára lépj?
JonC: <elkomorul> – Én úgy gondolom, hogy nem kéne a lényemet efféle alantas feladatra pazarolni. Vagy szerinted igen?
Riporter: – Jaj, dehogy! Inkább beszéljünk másról: mi a véleményed hazánk jelenlegi helyzetéről?
JonC: – Véleményem szerint a kormány agilitása megkérdőjelezhetetlen, csak az a kérdéses, hogy az irány jó-e amerre nagy erőkkel nyomulnak. Egyelőre megfigyelő álláspontra helyezkedtem, ezt az olvasóim is észrevehették: manapság viszonylag kevés belpolitikai jellegű post született a blogon, éppen emiatt. Van még egy másik oka is az efféle kinyilatkoztatások megritkulásának: kezdek megcsömörleni a jelenlegi kormánytól, a nap mint nap születő néha egészen abszurd hírektől (elég, ha csak a vármegyékre, ispánságokra, és hasonlókra utalok <mosolyog>), így – bár véleményem mindenről van, nekem ne lenne? – nem szándékozok írni ezekről a fejleményekről az oldalam hasábjain. Mihelyst látok valami olyat, amivel kapcsolatban úgy érzem, hogy be kell avatkoznom, helyes útra kell térítenem a honatyákat, akkor azt észre fogja venni mindenki. Ugyanis ütni fog, mint a buszkerék <megint mosolyog>.
Riporter – Ez azért megnyugtató. Jó tudni, hogy van még kontroll, van még aki megálljt parancsolhat, ha nagyon elvadulna a helyzet. Igaz, hogy a te postodnak köszönhetően mondott le Mubarak, az Egyiptomot évtizedekig sanyargató diktátor?
JonC – Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy igen! Semmiség az egész. Örülök, hogy segíthettem. Szerintem fordított esetben valamelyik egyiptomi sztárblogger is megtette volna Magyarországért. A következő megváltandó ország, amit kiszemeltem az Líbia, ahol még bőven akad tennivaló. Legrosszabb esetben el vagyok szánva arra is, hogy személyesen utazzak le ebbe a csodálatos országba, hogy kiosszak néhány csicskalángost a kormánypárti katonáknak, és persze Kadhafinak, aki valami sajnálatos tévedésnek köszönhetően elfelejthette, hogy kivel áll szemben. Mélységesen megvetem az erőszakot, de ha ez az ára egy ország szabadságának, akkor sajnos kénytelen leszek alkalmazni az elnyomókkal szemben.
Riporter: – Bámulatra méltó, hogy mennyire szíveden viseled a világ sorsát! Japánnal kapcsolatban mik a terveid?
JonC: – Már folyamatban van egy post, amelyben felszólítom a tektonikus lemezeket, hogy azonnali hatállyal hagyják abba a mozgolódást, továbbá szintén szervezés alatt van a Japán-tenger megkorbácsoltatása. Remélem tanulni fog a dologból.
Riporter: – Elképesztő! Úgy gondolom, hogy az egész világ nevében mondhatom: köszönjük, amit értünk teszel!
JonC: <megint mosolyog, ellenállhatatlanul> ugyan. Bárki ugyanezt tenné a helyemben. Feltéve persze, ha ilyen képességek birtokában lenne, mint én.
Arca csupa derű…
Mivel tudom, hogy az internet tele van naagy csöcsökre, és egyéb elsődleges nemi jellegekre (azokból is alapvetően a nőkön találhatókra) ácsingózó felhasználókkal (márcsak tudom, én is az vagyok), így fontosnak éreztem, hogy hosszas kihagyás után (a legutolsó szexuális tartalom a blogon is már bő egy éves) újra efféle tartalommal jelentkezzek. Nopersze nem akartam csak beletúrni a gyűjteményembe, és találomra kiválasztani 30-40 képet, feltölteni őket ide, oszt jónapot, hanem vártam a megfelelő pillanatra, hogy olyan anyagot találjak, ami vág a blog profiljába: egyesíti a kockulást a csöcsök látványának a férfiagyra gyakorolt jótékony hatásával.
És mi más lenne erre a legmegfelelőbb, mint a Fallout 3 legizgatóbb lényei, a ghoulok??!
(18+-os téma jön, kapaszkodjatok!)
