Ráktalicska blog - 8. oldal
dec 05

Pár hete már háborogtam egyet azon a blog Facebook-oldalán, hogy lassan minden kiadónak lesz egy saját kliense, amit mindenképpen fel kell pakolnod a gépedre ha játszani akarsz: Steam (ez még oké), UPlay, Rockstar Social Club, Games for Windows, Origin… ezeknek „hála” nem csak hogy gazdagodunk pár tök felesleges programmal, de még az achievement-eket is előszeretettel saját berkeiken belül tárolják, plusz authentikációs lépésekkel húzzák az időt, hogy végre elindíthassuk a játékot. A Max Payne 3 esetében mondjuk mókásan hidalták át a problémát: ha beüt egy achievement, akkor nagyjából az történik, hogy három-négy popup tudatja velünk a jó hírt, ugyanis egyszerre kapjuk meg a Social Club-os és Steam-es megfelelőjét is. Még ilyen szintű integrációra sem képes viszont az Assassin’s Creed: Relevations, ott ugyanis minden az UPlay-ben marad, Steam-en csak a játékidőt láthatjuk.

Szóval adva vagyon a rengeteg kliensprogram, amelyekkel meg kell barátkozni, hacsak nem szándékozunk a warez rögös útjára lépni. A legtöbb ilyen program nem igazán ad túl sok pluszt (bár a Battlefield 3-ról már hallottam, hogy van valami fasza statisztikaböngészős oldala), de pár napja rá kellett döbbennem, hogy a Social Club meglehetősen bő infókkal szolgál a Max Payne 3 multiplayerével kapcsolatban. Olyannyira, hogy a térképekről meccsre lebontva heatmapeket nézegethetünk (azaz hogy az adott pálya melyik pontján mennyi killünk és halálunk volt), a végletekig kielemezhetjük a ránk leadott és általunk kilőtt lövedékek minden paraméterét (melyik testrészt hányszor találtuk el, hány százalék volt a többi testtájhoz képest az oda becsapódott lövéseink aránya stb.).

Hirtelenjében nem tudom mire lehetne jó ez a rengeteg adat

Vannak még statisztikák a legtöbbet használt fegyverekről, például melyikkel hány fejest, és hány testlövést adtunk le, hány lőszert lőttünk ki vele, mennyi volt a találati pontosságunk, stb. A „Career” fülön olyan fontos információkat találhatunk, mint hogy hány XP-t gyűjtünk be átlagosan egy perc alatt, hány másodpercig szoktunk élni (szintén átlagban), hány métert tettünk meg összesen, és hasonlók.

A „Single player” fül is tartogat meglepetéseket. Íme a végigjátszásom egy képbe sűrítve:

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mégis mi a fenének van szükség ennyi adatra? Nem nagyon tudok olyan élethelyzetet, amikor ezekre szükség lehetne, hacsak nem a tizenévesek virtuális farokhossz-méregető versenyének kapcsán: én ennyi fejest lőttem, meg 2 százalékkal pontosabb vagyok nálad, úgyhogy kussolj noob! Mindenesetre az információbőség lenyűgöző, tessék csak belegondolni: egy idióta lövölde kapcsán ennyi mindent össze lehet gyűjteni rólunk akkor mennyi mindent tudhat rólunk a Google és a Facebook? Kivételesen válaszom is van, nem hagyom a kérdést a levegőben lógni: a Facebookról a Wolfram Alpha tud csecse statisztikát gyártani rólunk az adatlapunk alapján (link), míg a Google még ennyire sem árul zsákbamacskát: beépített lehetőségként mazsolázhatunk az akár évekkel ezelőtti kereséseink között is – már persze ha be voltunk jelentkezve (link).

Tagek:
nov 29

Egy kép a lemezbemutató koncertjükről (fb)

A Kegyelemkettes – a tumblr nevű csodálatos blogközösség eddigi legértékesebb gyümölcse – mától hivatalosan is bekerült a kedvenc zenekarjaim közé. A számaik rövidek (van időd kifújni magad két pogóroham között), zeneileg a béka segge alatt mozognak (a Rózsaszín Pittbull simán alázza őket, apropó van új albumuk), a szövegvilág is inkább ordítható kétsoros refrénekkel operál, mintsem hogy bármilyen komolyabb mondanivalót akarna átadni a T. Hallgatóknak. Na de lehet nem szeretni egy olyan zenekart, amely gyakran építi be a komplex dalszerkezeteibe a „KURVA ANYÁD! KURVA ANYÁD!” skandálását? Lehet haragudni rájuk, amikor olyan szövegeik vannak, mint „ebben sem lesz túl sok próza, DÖGÖLJÉL MEG HOFFMANN RÓZSA!!”, vagy „a Kegyelemkettesben nincsen haszon, csillámpóni szopd le a faszom”? Na ugye hogy nem!

Tölthető innen.

UPDATE: elkerülte a figyelmem a remek rendezéssel és nagy költségvetéssel készült klipjük, de most bepótolom:

UPDATE2: én is titeket!!4! 😀

Tagek:
nov 28

… came harmony.

(Videó itt.)

Tagek:
nov 27

Nemrég kaptam egy ötletet a még megmaradt kevéske törzsolvasóim egyikétől, hogy nincs gond azzal, hogy sok a játékokkal foglalkozó post, de ugyanmár írjak magamról is. Mostanában valahogy ez (beleértve a postolást egyáltalán) egyre nehezebben jön össze, olyan szintű stressz, kialvatlanság, és energiahiány uralkodik pár hónapja rajtam, hogy semmi kedvem nem volt máshoz, mint hogy hazaérve a melóból lezökkenjek a gép elé, és toljam az éppen aktuális agyatlan mészárlós csodámat (ami jelen esetben a Max Payne 3, ami rózsaszín, boldogságot sugárzó hangulatával még rátett egy lapáttal az alapvetően szar hangulatomra). Amúgy meglepően több kedvem van akkor pötyögni, ha a gép éppen nincs itt az albérletben, csak a laptop, elvégre olyankor nincs lehetőség arra, hogy az vinyómon sorakozó tucatnyi játék közül elindítsak egyet, és bumm – máris itt a tíz óra/hajnali három, lehet bedőlni az ágyba.

Apropó eltérő lefekvési időpontok: nagy örömömre néhány hónapja két műszakban vagyok kénytelen dolgozni, ami nem túl nagy boldogság: a hétvégéim – főleg a délutános hetek után következők – iszonyat rövidek, a reggel ötös kelésektől pedig minden hétfőn és kedden úgy érzem magam, mint akit agyonvertek lánccal. Az ilyen hetek további napjait már jobban bírom, bár ezzel meg az a baj, hogy mire teljesen átszoktatnám a bioritmusomat megint válthatok műszakot. Ráadásul valahogy nem érzem jól magam az új csapatomban: újra kezdhetem el felépíteni magam, úgymond meggyőzni a kollégáimat, hogy márpedig én értek a munkámhoz valamelyest – bár az utóbbi napok eseményei ebben a hitemben is megrendítettek kicsit. Remélem hogy valahogy sikerül majd visszaszereznem a motivációmat, különben még nem tudom mit fogok tenni. Persze tipikus bitching-nek tűnhet mindez, elvégre fix munkahelyem van viszonylag jó fizetéssel (aminek majdnem a felét elviszik a bankok, meg az albérlet amit fenn kell tartanom, úgyhogy mégis mindig le vagyok gatyásodva), de néha azon kapom magam,  hogy arra gondolok milyen jó lehet valami kevésbé stresszes, kevésbé szabadidőbe nyúló munkát csinálni, ahol az agyam, és főleg az idegrendszerem helyett mondjuk az izmaimmal dolgoznék. Aki dolgozott már hasonló helyen mint én (nagy felelősséggel járó technikai ülőmunka), az talán tudja milyen érzés ez. Lehet, hogy valamelyik főnököm olvassa ezeket a sorokat, és még valóra is válhat az álmom – ha kirúgnak.

Az is feltűnt, hogy már hónapok óta nem szidtam a rendszert. A legutolsó ilyen eset talán a Vaccpáörizmus „dicsérete” volt, de azóta mélyen hallgatok a politikáról, és a közéletről. Mindez nem azért van, mert nem érdekel (sajnos nagyon is), hanem mert rá kellett jönnöm a keserű tényre, hogy ha bírálni kezdesz egy oldalt, akkor önkéntelenül is besorolhatóvá válsz egy olyan csoportba, amelynek nem biztos hogy szívesen lennél a tagja. Például ha én most azt mondom, hogy Gyöngyösi Márton, és a párt amelynek színeiben zsidózott egy jóízűt a Parlamentben rohadt antiszemiták, akkor én máris beskatulyázhatóvá váltam a liberális baloldali fiatalok közé, pedig nem is tudok ördögbotozni, a füvet sem bírom. Ha azt mondom, hogy Orbán és kedves kompániája undorító dolgot művelt azzal, hogy törvénybe iktatták a szavazás regisztrációhoz kötését akkor felsejlenek előttem a Gyurcsány kezét csókolgató ostoba komcsi nyugdíjasok (az ország nagy tragédiája, hogy hirtelen ők jutnak eszembe, mint a kormány legmarkánsabb ellenpólusa). Szóval úgy gondolom, hogy ha határozott véleményt nyilvánítok valami ellen vagy mellett, akkor egyből magamra sütök egy bélyeget – na ebből nem kérek, nekem nem hiányzik, hogy bármelyik oldalhoz tartozónak nézzenek. Vagyok még annyira idealista, hogy igyekszem a legelemibb értékekben hinni: ha valaki jószívű, és jó célokért harcol akkor az lehet tőlem akár nem csak hogy zsidó, de akár wuki is – egyre megy. Az előző mondat kurva szépen hangzik, kár hogy nem teljesen igaz: amikor azt hallom, hogy az éjszaka kiásták és ellopták a lakótelepünkön az egyik család ruhaszárítójának alumínium tartóoszlopát(!) akkor akaratlanul is az északír polgártársaink jutnak az eszembe. No persze hadd ténykedjenek: ők rombolnak, mi építünk, legalább senki sem unatkozik.

Ha már félelemmel vegyes gyűlöletről beszélünk (csodálatos téma), akkor nem tudok elmenni amellett a még számomra is riasztó jelenség mellett, hogy mostanában egyre többször jut eszembe, hogy mi lenne itt egy komolyabb válság, netán egy környezeti katasztrófa után, amelynek köszönhetően a jelenlegi társadalom felbomlana, és a mostani „inkább nem is nézek rád az utcán, a közöny védelmez”-elv alapján működő törékeny egyensúly megszűnne működni (a neten ezt hívják SHTF-nek, azaz amikor Shit Hit The Fan történik). Magam is tudom hogy nem teljesen normális éjszaka alig tudni elaludni attól félve, hogy a véletlenül nem kulcsra zárt bejárati ajtón keresztül valami fegyveres banda ránk tör (fantáziáimban ők mindig valahogy úgy néznek ki mint a Fallout 3 Raider-ei), vagy hogy azon gondolkodom mihez kezdenénk a családdal, ha megszűnne a közműellátás, és a boltok polcai kiürülnének, de mégis gyakran töröm efféléken azt a hülye fejem. No persze nem teljesen véletlen, hogy kezdek kicsit megkattanni a civilizáció végének gondolatától: láttam pár részt a Túlélési Praktikák című sorozatból, amelyben agyamenteket (vajon tényleg azok?!) mutatnak be, akik már most készülnek arra, hogy mi lesz akkor, ha eljön a SHTF. Van aki atombombától, van aki gazdasági krízistől, van aki egészen mástól fél, de egy közös pont van mindegyikükben: bár a józan ész mást diktálna ők biztosra veszik, hogy mindez be fog következni. Aztán nem tett jót a Városi Túlélő című blog olvasgatása sem, amely hasznos tanácsokat tartalmaz arra az esetre, ha netán kitörne a zombi apokalipszis. Ha már szóba jöttek a blogok eszembe jutott egy komment: valahol olvastam (sajnos linkkel nem tudok szolgálni, nem emlékszem a címére), hogy valaki – talán többen is? – azt írták, hogy ők biztos nem kezdenek el felhalmozni, viszont fegyvert szívesen ragadnának, hogy el tudják venni a békésebbektől, amire szükségük van. Ez az, ami szabályosan rettegéssel tölt el: ha netán történne valami ilyesmi, akkor azoknak az embereknek, akik szembejönnek veled az utcán jó része változna át fosztogatóvá az éhezés, és nyomor által rákényszerítve! Annyira kevés kellene ahhoz, hogy ember ember farkasa legyen: csak szűnjön meg a gáz- víz- és áramszolgáltatás, valamint alakuljon ki tartós ellátási zavar! Persze az eszem józanabbik felével átlátom, hogy mindez mégis mennyire valószínűtlen, de sajnos néha még mindig ezen agyalok ahelyett hogy élvezném, hogy fiatal vagyok, és van egy csomó jó dolog az életemben. Abban már teljesen biztos vagyok, hogy ha legközelebb belefutok ebbe a műsorba, akkor egyből el fogom kapcsolni a tévét. A blogot még egyszerűbb kiiktatni az életemből, úgyhogy nem lesz semmi probléma ezzel.

Mint látható elég komor hangulatban íródott ez a post, de sajnos mostanában nincs túl sok okom az örömre: hétköznap az albérletben döglök, a munkahelyemen pont azokkal az emberekkel találkozok ritkábban akiket kedveltem (az újakkal meg még nem alakult ki haverság – ami érthető, elvégre még csak másfél hónapja dolgozom velük, és néha kurva nehéz a természetem), ráadásul a hétvégéimet is megnyirbálta az Élet. No sebaj, örüljünk annak ami van: például pénzem fenntartani ezt a blogot. Remélem ez így is marad még egy darabig, különben hol tudnék rinyálni arról hogy milyen szar nekem.

Tagek:
nov 13

Amikor 1993-ban Carmack és Romero papa megszülte a Doom első részét még talán nem is sejtették mennyire odabasztak ezzel a világ szórakoztatóiparának: annak idején még a Vészhelyzetben is ezt tolták a recepciós gépen, a játékiparra gyakorolt hatásáról nem is beszélve: az elmúlt 19-20 év (úristen) FPS őrülete nagyban volt köszönhető ennek a csodának.

Meghatározó, kikerülhetetlen alkotásról beszélünk tehát, amely a retrohullámnak köszönhetően újra és újra felbukkan a különféle hírportálokon. Most a PC Gameren akadtam rá a Brutal Doom nevű modra, amely segítségével konkrétan vérvörösbe borulhatnak a régi mapek:

Közeli detonációknál rázkódik a képernyő, lehet fejlövéssel ölni, pajzsként használni az ellenfeleket, dobálni a robbanós hordókat, minden sokkal brutálisabb, hangosabb, durvább, vannak különféle kivégzések… Mondhatni minden szülő álma, hogy a csemetéje ezt tolja kigülledt szemekkel két Mortal Kombat meccs között! A videó alapján meglehetősen nagy az eredeti játékhoz hozzáadott érték, kész élménynek tűnik a falakra loccsantani a köcsög kis katonák agyát. Az új, 0.17-es verzió GZDoom-mal és Zandronum-mal is működik, ezekről bővebben ebben a régi postomban olvashattok. Természetesen működik coop-ban is, egyre inkább úgy érzem újra neki kell esnem a játéknak 🙂

Letölthető innen.

Tagek:
nov 01

(Érdekes, hogy zsinórban a negyedik zombis post, bár ez csak érintőlegesen.)

Naszóval pár hete írtam a blogon egy lehetőségről, amellyel – kihasználva egy a fogápolás fontosságára felhívó kampányt – ingyen juthatunk hozzá a Plants vs. Zombies című fasza kis tower defense játékhoz, melyben növényeket ültetve kell távol tartanunk házunkat az azt ostromló zombiktól. Persze amikor a postot írtam még nem tudhattam (csak sejtettem) hogy a promóció csak Amerikából elérhető, amellyel mostanra már bárki szembesülhet, aki behozza a szóbanforgó oldalt. Ott a letöltőlink helyett egy kövér „Sorry, only residents of the US are eligible for this promotion” felirat árválkodik. Természetesen nem én lettem volna ha nem nézek egyből kibúvó után, és sikerült is találnom megoldást a problémára a régiókorlátozás kijátszásával! Szeretném megjegyezni azonban hogy a lentebb leírt módszer egyrészt kicsit macerás, másrészt pedig szinte már annyira illegális mintha beizzítanánk a kedvenc torrentkliensünket, hogy lehúzzuk ezt a laza 40 megás csodát. Emiatt felhívnám mindenki figyelmét, hogy csak akkor vágjon bele, ha utána még képes lesz tiszta szívvel tükörbe nézni, és nem fogja zavarni hogy elszedett egy példányt a játékból egy kis zsírostestű amerikai kisfiútól lószart mama, nincs ezzel semmi gond.

Adott volt ugye a probléma, miszerint mivel nem amerikai IP-címről töltöttük be az oldalt ezért nem jelent meg a letöltőlink. A megoldás egész logikusan hangzik: hitessük el az oldallal, hogy márpedig mi valahonnan Kentuckyban, Washingtonban, esetleg Nebraskában meresztjük a seggünket a gép előtt! Ennek elérésére én a Tor nevű programot használtam (köszi a tippért Krisz!), amely telepítés nélkül varázsol nekünk VPN elérést. Nem kell megijedni tőle, bár minimális hekkelést igényel a használata, nézzük is hogy mi a teendő:

1. letöltjük a Tor klienst innen, kicsomagoljuk valahova

2. elindítjuk a „Start Tor Browser.exe”-t

3. a következő ablak fog fogadni:

Itt első körben válasszuk a „View the Network” opciót, ugyanis szükségünk lesz egy ún. relay-re amin keresztül csatlakozni fogunk. Egy listát fogunk kapni, ami valahogy így néz ki:

Ezek közül minket főleg a kis amerikai zászlóval jelöltek fognak érdekelni. Néhány nevét jegyzeteld ki egy txt file-ba (esetleg papírra). Én mondjuk csak egyetlen egyet, ezt a shoton szereplő „wannabe”-t használtam, és működött a dolog. Ha megvannak a relay nevek, akkor lépj ki innen.

4. A főablakban válaszd a „Stop Tor” opciót, ugyanis most egy konfigfile-t kell majd szerkeszteni amit nem fog engedni futás közben.

5. Ugyanitt válaszd a „Settings” opciót, azon belül is az „Advanced” fület:

Itt válaszd az „Edit current torrc” opciót.

6. Egy notepad-szerű felület fog felbukkanni. Legfelülre szúrd az alábbi két sort:

[code]ExitNodes <relaynév1>,  <relaynév2>, stb.
StrictNodes 1[/code]

Okézd le. Ha netán hibát dob (valami nem tetszik neki a szintaktikában), akkor használd ezt a konfigot:

[code]ExitNodes   <relaynév1>,  <relaynév2>, stb.
StrictNodes 1
AvoidDiskWrites 1
DataDirectory .\Data\Tor
GeoIPFile .\Data\Tor\geoip
Log notice stdout
SocksListenAddress 127.0.0.1[/code]

Persze igazítsd a saját eredeti soraidhoz ha netán eltérést tapasztalsz.

Valahogy így fog utána kinézni:

Indítsd el megint a Tor-t a főablak „Start Tor” opciójával.

A nagyjával megvagyunk. Talán feltűnt, hogy amikor elindítottad a programot az felhozott egy Firefox-szerű böngészőablakot is. Ennek szerepe az, hogy azok a weboldalak amelyeket ezen keresztül töltünk be úgy érzékelik, hogy amerikai IP-t használunk. Ide pötyögjük be a régi postból már ismerős http://www.stopzombiemouth.com weboldal címet. Némi várakozás után már be is kell hogy töltődjön a cucc, és – nahát – a piros „bocsi de csak jenkik részesülhetnek ebből az örömből” felirat helyett egy kövér „GET GAME” gomb virít! Katt is gyorsan rá, életkorcheck után pedig elérünk ahhoz a képernyőhöz, ahol emailcím és egyéb adatok megadása fog következni. Két dologra hívnám fel a figyelmet: az egyik az, hogy lehetőleg ne .hu-s emailcímmel próbálkozzunk (nekem nem akart működni), a másik pedig a kód, ami az előző postban már említve volt, de íme megint: „PEAH8R„. Ezt kéri majd a legalsó mezőben.

Ezek után tessék szépen megvárni, amíg az email megérkezik. Szerepelni fog benne a trial játék letöltőlinkje, illetve a kód, amivel unlockolhatjuk azt. Ugyan a kód megadása után kicsit kommunikál a PopCap szervereivel nekem sikeres volt a regisztráció:

Ezek után a Tor-t akár le is törölhetitek – nem írja be magát a registry-be, nem piszkít a telepített programok listájába. Kicsit macera így megszerezni a játékot, de egy legális license szerintem megéri.

Tagek:
okt 31

Néhányan azok közül akik nem fogadták meg az alábbi tanácsokat

Napsütéses nyári délutánon éppen a füvet nyírod az udvaron, amikor hirtelen halk hörgést hallasz a hátad mögül. Azt hiszed, hogy megint apád akar valami faszságra megkérni totál részegen, de ezúttal nem ez a helyzet: a rothadó hús szaga még épp’ csak megcsapja az orrod, amikor fogak mélyednek bele a tarkódba. Egy újabb harapással már az ütőeredet is eléri a támadód, földre rogysz, és mielőtt elvesztenéd az eszméleted még felpillantasz a gyilkosodra. Egy zöldesfehér bőrű, vértől csöpögő arcú alakot látsz, akinek a szembogara helyett csak a fehérség virít. Még beléd vág a felismerés, hogy ez egy zombi, aztán meghalsz – persze csak pár perc erejéig, de utána te is csatlakozol a csoszogó élőhalottak seregéhez. Természetesen apáddal kezded az irtóhadjáratodat.

Ugye neked se tetszik különösebben a fentebb vázolt forgatókönyv? Szeretnél tenni is ellene? Első körben javasolnám valami félautomata sörétes puska beszerzését néhány ezer darab söréttel, de addig is van valami amivel felkészülhetsz! Segítségedre lesz ebben az IFTTT nevű zseniális szolgáltatást üzemeltető bagázs (részletes postom róla itt található), és annak kreatív felhasználói: az alábbi recept ugyanis – ha beélesíted a telefonszámodra – egyből küld neked egy SMS-t, ha a CDC (Centers for Disease Control and Prevention, kb. a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jenki megfelelője) weboldalának RSS feed-jében megjelenik a „zombie” kifejezés. Így legalább felkészülve várhatod a hamarosan mindent elözönlő rothadó testű polgártársak seregeit.

A recept angolul itt, magyarul itt érhető el.

Tagek:
okt 25

A feloszlások számát tekintve most éppen talán háromnál járó csodálatos magyar grindcore zenekar, a Redneck Zömbies tagjai talán még nem is tudják, hogy a színpadi képüket meghatározó kockásinges zombiparasztokat most a monitoron is viszont láthatnák – már ha szoktak agyatlan mészárlós játékokkal butulni. A Tripwire Interactive (áldassék az ő nevük) legújabb dobása ugyanis az volt, hogy újra felkavarták a bő három éves Killing Floor című játékuk (vonatkozó postom itt) körül az állóvizet egy fantasztikus update-tel, ami a megszokott recept alapján készült: az alapjáték szörnyei új skineket kaptak, mi pedig pár új fegyverrel, achievement-tel, karakterrel (a fenti képen látható csirketerminátor fizetős, míg a Halál achievement-ek elérésével unlockolható), és egy új pályával gazdagodtunk. Az érdekes az egészben az, hogy ennyi változtatással a játék már szinte nem is hasonlít magára, teljesen újszerű élmény a Hill Billy nevű új mapen Bloat-ek helyett dagadt nagyikat, Scrake-ek helyett pedig vaddisznófejű szörnyeket alázni arcba söréttel. Amúgy némileg kesernyés szájízzel kell tudomásul vennünk, hogy a fegyverek egy része fizetős, amik nélkül persze el lehet boldogulni (egy igazi profi alappisztollyal is levadász minden bendzsót lóbáló zombigyereket), de mégiscsak izgatja az ember fantáziáját milyen lehet az a dual flare revolver, vagy a kasza. Szerencsére most féláron megvehető a pack amely tartalmazza őket (mint minden DLC november 6.-ig), úgyhogy pár száz forint az egész. Ha viszont úgy döntünk hogy nem akarunk ilyesmire költeni, a négy új ingyenes fegyvert még mindig kipróbálhatjuk a szörnyek ellen. Eddig ezek közül nekem a Trenchgun tetszett a legjobban, ami egy alap shotgunra hajaz, csak éppen olyan söréteket tüzel, amelyek begyújták az ellenfeleket. Működés közben az alábbi videóban tekinthető meg (igen, ez az én gameplay-em):

Ha már a videóknál tartunk a szokásosan elborult trailer is meglehetősen jóra sikeredett:

Végezetül újfent csak azt tudom mondani, amit tavaly decemberben egy hasonló update megjelenése kapcsán: köszönjük Tripwire, fejjétek csak tovább ezt a tehenet! A teljes Killing Floor pakk minden kiegészítővel most csak 7.49 euróért itt érhető el.

Tagek:
okt 08

Bizony, újabb közszolg. post következik, ismételten relatíve rövid lére eresztve: van ugye a Halloween, ami főleg Amerikában nagy ünnep, ott is főleg a kiskölköknek. Namármost ezek a kicsiny tündérkék alapvetően jó nagy segget növesztettek rövidke életük során, amit a gyorséttermi kaják és egyéb magas transzzsírtartalmú ételek mértéktelen fogyasztásának tudhatunk be (nem, a gép előtt üldögélés nem hízlal, dehogyis). A PopCap Games és az ADA (American Dental Association, kb. Amerikai Fogorvosi Szövetség) közös promóciója ezen próbál segíteni, valamint céljuk a szájápolás fontosságára is felhívni a figyelmet (gondolom én). Kitalálták, hogy amikor majd valamelyik kis Jabba csönget, akkor a szokásos magas cukortartalmú fogroncsoló édességek helyett ejtsünk csak egy papírlapot a kis zsírpárnáktól duzzadó mancsába. Eleinte biztos gyanakodva fogja forgatni, mondván nem tűnik ehetőnek, de ha még azelőtt elmagyarázzuk neki, hogy mégis mire való hogy nagy duzzogva nekiállná elfogyasztani, akkor biztos fel fog vidulni a kis pufók arca, ugyanis a lapon található kóddal – most jön a lényeg! – ingyen letöltheti az egyik legaddiktívebb, legszórakoztatóbb casual játékot, a Plants vs. Zombies-t!

No persze nem csak a kis hurkástestű jenki kölköknek áll rendelkezésére a módszer, hanem akár nekünk, testünk és fogaink egészségéért a legnagyobb mértékben felelősséggel bíró felnőtteknek is – már ha valami buzi IP-tiltással nem veszik elejét az efféle mesterkedések egyszerű lebonyolításának itt Magyarországon. Nézzük csak a sztepbájsztepgájdot:

  1. felmegyünk erre a weboldalra
  2. nagy narancssárga „Get coupons” feliratot megabúzáljuk az egerünkkel (van kifestő is, meg mindenféle okosság!)
  3. elmentjük a pdf file-t későbbi felhasználásra (vagy elég ha tudjuk ezt a kódot: PEAH8R)
  4. október 30. és november 10. között újfent ellátogatunk a fentebb említett oldalra
  5. beírjuk a kódot
  6. letöltjük a játékot
  7. ???
  8. PROFIT

Remélem tényleg menni fog Magyarországról is, ha netán mégse akkor biztos rájuk küldöm a Fognyűvő Manót.

UPDATE: sasszemű Nfol-nak hála bebizonyosodott, hogy az ördög mindig az apróbetűs részekben rejlik, ugyanis ott szerepel egy „Valid only in the US.” feliratocska. No sebaj, ha valaki tud egy tuti módszert ennek a megkerülésére (hidemyass.com esetleg?), az megírhatná kommentben.

UPDATE2: valóban van régiókorlátozás, a megoldás a problémára itt található.

Tagek:
szept 27

Gondolom csak egy szűk réteget érdekel ez a játék, úgyhogy ezúttal csak pontokba szedve következzék pár gondolat az új résszel kapcsolatban:

Pro:

  • spectator-ban nem vakulsz (csak a sípoló hangot hallod helyette)
  • átdolgozott HUD (több infó, playerlista, tájékoztatás a kör elején, hogy melyik csapatban vagy, stb.)
  • új gránátfajták (a Molotov-koktél/gyújtóbomba egész használható)
  • szebb grafika (már ha ez érdekel bárkit is)
  • különféle karaktermodellek az egyes map-ekre (eleinte mondjuk gondot jelenthet, hogy ennek köszönhetően nehezebben különbözteted meg a csapattársaidat az ellenfelektől)
  • új játékmódok (bár úgy vettem észre nem nagyon szereti őket a nép, szerintem jók levezetésnek – mint anno az aim mapek)
  • zene (dramatikusra vált az utolsó másodpercekben)
  • normális hitbox (nem kapsz fejest ha már rég a fal mögött vagy)
  • szerencsére nem herélték ki a playernémítást, csak megreformálták (tab-ot nyomvatartva a kurzorgombokkal fel-le lépkedve bárki lenémítható a delete gombbal)
  • új fegyverek (shotgunból három fajta, szinte használhatatlan taser, stb.)

No még egy:

  • rombolható pályaelemek (némelyik ajtót darabokra lőhetjük)

Majd’ kifelejtettem:

  • assist rendszer (ha valakinek lesebzed az életereje nagy részét, ámde meghalsz, akkor akár hosszú másodpercekkel később is kaphatsz egy „fél” frag-et, amennyiben valamelyik csapattársad sikeresen befejezi a munkát amit elkezdtél)

Ezt is (kíváncsi vagyok mennyi fog még eszembe jutni):

  • a különféle fegyverekkel való ölésért más és más pénzösszeg jár (például SMG-kkel, pisztolyokkal jóval többet kapsz egy skalpért mint mondjuk AWP-vel)

Kontra:

  • a HE-gránát sebzési rádiusza szerintem túl kicsi
  • nincs flashlight, se hangtompító a Coltra, se night vision
  • az aztec-on továbbra is balfasz vagyok
Tagek:

preload preload preload