Megint megtalált a cégnél egy körlevél, mely egy ezer éves poént, a modern ember napi rutinját ábrázolja márkákban kifejezve. Ha valaki nem ismerné, itt látható az említett mű (ez konkrétan fehérváriájbíemes geek-edition):
Én – többek között – az utolsó pontjával vitatkoznék, szerintem az így fest a valóságban a kockáknál:
Na ezzel zárnám is a hetet, jó pihenést mindenkinek, hétfőn újra jelentkezek!
a dánokról? Azért kérdezem, mert ma jön egy kis delegáció megnézni a fejemet (meg a többiekét is persze), és jó lenne tudni, hogy mire számítsunk 🙂 Mennyire jó arcok? Szeretik a fingós poénokat? Mi a nemzeti piájuk? Hány fejük van? Segítsetek! 🙂
Emlékeztek még a pár hete postolt videóra, amelyen pápai ismerőseim baromkodnak egy jót hülyezenére meleg hangulatban? Akkor had idézzem egyiküket amolyan felvezetésképpen a következő videóhoz:
A telhetetlen rajongóknak a nevetés ideje több, mint 3 és fél percre bővült! Jó szórakozást!
Én sírva röhögtem rajta már megint 🙂 Remélem csináltok még pár ehhez hasonló gyöngyszemet! 🙂
Egy kis muníció, hogy legyen mit ragasztgatni mindenhova:
Nekem ez a személyes kedvencem amúgy:
Nem, nem az örökös leterheltség jött ki rajtam ilyen nyilvánvaló, és feltűnő módon, mindössze arra próbáltam utalni, hogy – kihasználván azt, hogy nem születtem mondjuk Kínába, vagy valami hasonlóan demokratikus országba – a holnapi napomat bizony voltam oly’ bátor, és kivettem szabinak. Ennek köszönhetően többek között elkerülhetem a péntekente jelentkező tömegnyomort a buszon, pedig az a kedvenc részem a héten (Veszprémig végigállni az egy órás utat úgy, hogy majdnem elájulsz olyan fáradt vagy egész egyszerűen csodálatos dolog). Úgyhogy a mai nappal vége a hétnek a számomra, megyek délután haza, eszek főtt kaját, és fetrengek kedvemre néhány napot. Ennek örömére ma még lesz néhány post, de a hétvégét valószínűleg piálással pihenéssel fogom eltölteni, nem gép előtt görnyedéssel 🙂
Most mit szépítsem, meg miért írjam körbe? Ez történt. Persze nálam nem olyan nehéz ezt elérni, de hogy most épp mivel sikerült az az alábbi idézet alapján nyilvánvaló lesz, amelyet most az Indextől emeltem át:
Az ügyvéd utalt arra: ha egy érdekvédelmi szervezet azt felvállalná, akkor közérdekű pert lehetne indítani a legnagyobb bankokkal szemben. Ennek lényege, hogy az érdekvédő szervezet lenne a perben a felperes, és ha a bíróság a felperesnek adna igazat a szerződésmódosítás ügyében, akkor az a bank összes érintett ügyfelére kihatással lenne, függetlenül attól, hogy az ügyfél nem volt perben álló fél. Két társadalmi szervezet már jelezte is az ügyvédnek, hogy vállalná ezt a szerepet.
<forrás>
Legyen úgy, bár rajtam ma ez még nem segít. Éjjel legszívesebben elindulnék a városba néhány orosz gyártmányú koktéllal a hátizsákomban pénzintézet-vizitre… Czirmes Gyuri, hol vagy ilyenkor?
UPDATE:
azóta befáradtam a Rajf*szom bankba, ahol elintéztem, hogy még egy fél évig had tömjem csak a bank zsebét (tehát semmit se törlesztek, csak kamatokat, meg egyéb elhanyagolható apróságokat), cserébe viszont marad pénzem enni, meg hasonló felesleges hülyeségekre.
Tudtátok, hogy ha Firefoxban (, és az Operában, de még a nyolcas Explorerban is) középső gombbal kattintotok linkre az új lapfülön jön be? Most már csak az a kérdés, hogy mi a f****nak nyomkodtam évekig a Control billentyűt??!
Ma végre kicsit feldobottnak érzem magam, ami a hét eddigi tendenciáit figyelembe véve igazán különleges érzés. Este ugyanis rittyentek magamnak egy lecsót, volt pénzem kajajegyem alapanyagokat venni hozzá! 🙂 Sőt, elkerültem, hogy a kelleténél több alkalommal csináljak segget a számból, így az egyik ehétre ígért vállalásomat be tudom tartani nagy nehezen.
A hét (mit hét? hónap!) nagy híre továbbá az, hogy ma kievakuáltam a sörömet a céges hűtőből, miután egy bő hétig nem itta meg senki. Most viszem haza, és – ahogy már említettem – rakom ki a polcra, megérdemli 🙂
